A mai coming out-om: komoly újrahasznosítási addikcióban szenvedek. Ez van. Nincs mese. Nem szeretek ételt pocsékolni. Például a múltkori zöldborsólevesbe főtt csirkeszárnyakat a nagy melegre való tekintettel nem volt kedvünk akkor megenni, így félretettem, hogy másnap egy izgalmas, fűszeres pácban érlelődött ragacsos sült legyen belőle. Ennek két előnye is volt, a már megfőtt szárnyakat pikk-pakk meg lehetett sütni, a másik hogy egy teljesen más étel került az asztalra. Hiszen tudjuk, a férfiak nem eszik meg kétszer ugyanazt, tehát nagyon fifikásnak kell lennünk... Természetesen lehet csak előfőzni, ha simán használjuk fel.
Szóval, a leveses nap estéjén elkészítettem egy pácot, és egy éjjelen át pihentettem a hűtőben, hogy az ízek jól összebarátkozzanak. Majd másnap a sütőben egy serpenyőben 20 perc alatt ropogósra sütöttem. De ha nincs erre időnk, akkor csak forgassuk meg a szószban és süssük ki, így is tökéletes lesz. Ennyi kellett csak ahhoz, hogy valami isteni ragacsos csirkeszárny készüljön, amit csakis kézzel és sok szalvétával felszerelkezve lehet elfogyasztani. Egy zuhany sem árt utána, 2in1, ebben a melegben... - ne ijedjünk meg, nem égett meg a hús, csak a méz karamellizálódott rajta! :) Citrommal tálaltam, köretre nem volt szükség csak egy nagy pohár fröccsre!
Hozzávalók:
- 6 db csirkeszárny
a páchoz:
- 4 ek. méz
- 2 ek. ketchup
- 4 ek. szójaszósz
- 1 ek. rizsecet (opcionális)
- bors, chilipehely
Jó étvágyat hozzá!