Törökméz.
Karinthy Frigyes Új görbe tükre szerint: Nyúlós, fehér gummianyag, amiben apró, bizonytalan tárgyak vannak. Lapáttal darabolja le a cukrosbódés. Az utalás valószínűleg arra vonatkozik, hogy olykor diót, mandulát is tettek bele, valamint a buborékos, szivacsos kinézete és szerkezete miatt is olyan érdekes, különleges ez a kemény sütemény (?).
Ez az az édesség, ami felidézi gyerekkorunkat. Ami minden vásárban megtalálható volt. Ami mindig beleragadt a fogunkba, de fittyet hánytunk erre a kis kellemetlenségre. Ez az, amit ritkán eszünk, mert:
- mérhetetlenül édes, már-már émelyítő
- ritkán lehet hozzájutni
- a mai egészségtudatos világban ez a cukros-mézes tömény valami nem igazán népszerű
Viszont ez az édesség az, ami:
- pillanatok alatt elkészül
- olyan csábító
- visszarepít a gyerekkorba
- és olyan jó esténként majszolgatni :)
Szóval mindez a TÖRÖKMÉZ maga!
Hozzávalók:
- 6 ek méz
- 6-8 ek cukor
- 1 púpos tk szódabikarbóna
Elkészítése:
Egy magas falú edényben olvasszuk meg a cukor és méz elegyét. Addig hagyjuk a tűzön, amíg karamell lesz belőle (óvatosan, meg ne égjen, mert akkor keserű lesz). Ekkor szórjuk bele a szódabikarbónát. Kevergessük, és vigyázzunk, mert azonnal felhabzik és elkezd kidagadni az edényből. Öntsük ki sütőpapírral kibélelt tepsibe. Hagyjuk, hogy kihűljön, majd tördeljük tetszés szerinti darabokra. Ha azt szeretnénk, hogy vastagabb, magasabb legyen a törökmézünk, akkor érdemes egy mélyebb jénaiba önteni.
Óvatosan dolgozzunk vele, mert borzasztó forró.
Sokáig nem tartható el, mert egy idő után újra megolvad, és nyúlóssá válik. A hűvös helyeket kedveli tároláskor. De ne aggódjunk, azért 1-2 napig friss marad... ha kitart addig.
Jó étvágyat!
