Végre, hogy már egy ideje megjelentek a hazai kínálatban azok a  friss levegőn nevelt, szabadtartású csirkék, amelyek a minőségi, kiváló állagú és ízű szárnyasokat varázsolják vissza asztalainkra. A beregi sárga/kék/feketelábú kapirgálók Tiszakerecsenyből származnak. A tojások Franciaországból érkeznek és a keltetés után a csibék hazai levegőn és minőségi takarmányon nevelkednek. Ez a szárnyasok nemzetközi szinten elismertek. Mind a három fajta csirke kapható már konyhakész csomagolásban. Ez a termék értelemszerűen kicsit drágább, mint a kommersz társai, de teljesen mértékben megfizethető és korrekt áron kerülnek forgalomba. Ennyit bevezetésképp a csirkéről magáról.

És hogy miért érdemes picit többet áldozni egy ilyen minőségű csirkéért? Mert a húsa ÖSSZEHASONLÍTHATATLANUL ízesebb, állagát tekintve tömörebb, mint a gyári, vízzel felfújt társai. 

De jöjjön a recept: miután a csirke ízét szerettem volna érvényesülni hagyni, így a megszokott só-bors és néhány friss fűszernövényen kívül csak egy kevés házi vajat használtam a csirke melle alá szétterítve. A többi már adott volt, csak megágyaztam neki friss, zsenge, idei sárgarépával, céklával, fokhagymával és hagymával, pár darab paradicsommal. És igazából ennyi. A többit a sütő végzi el. Nekünk már csak a fenséges ízélményt kell befogadnunk. No és persze a látványt, mert hiszem, hogy a "szemünkkel is eszünk".

Hozzávalók:

• 1 db beregi kéklábú csirke (kb. 1,4-1,6 kg)
• 10 dkg házi vaj
• 1 cs. új sárgarépa
• 1 cs. új cékla (hosszúkás fajta)
• 2 fej új fokhagyma
• 3-4 fej főzőhagyma
• 2-3 Lucullus (San Marzano) paradicsom - húsos, magnélküli fajta
• só, bors
• 2-3 ág friss rozmaring és kakukkfű
• 1 dl vermut (Cinzano)
• 2 dl víz

Elkészítése: 

Tegyük egy nagyobb (magasfalú) tepsi rácsára a korábban hasüregét és külső bőrös részét besózott csirkét, amelynek a melle részénél a bőrét óvatosan az ujjainkkal fellazítottuk és bekentük a vajjal, és 1-2 kisebb ág rozmaring ágat helyeztünk el. 

Ha ezzel megvagyunk, akkor már csak a jól megmosott, de nem megpucolt zöldségeket tegyük mellé. A hagymát negyedeljük, a fokhagymát keresztben vágjuk félbe, a zöldségeket is fogyasztható nagyságúra vágva készítsük elő. Kakukkfüvet és rozmaringot is helyezzünk el rajtuk. Öntsünk alá egy kevés vermutot, ettől pikéns lesz és izgalmas a szaftja, és némi vizet, hogy legyen miből képződnie annak a gőznek, amiben először párolódik, majd ezt elfőve, sülni kezd a csodás csirkénk. 

Máris mehet a 170 fokra előmelegített sütőbe, ahol ezen a hőfokon nagyjából egy órát kell sütni. 

Amint eléri azt a ropogós, aranybarna színt, amire vágytunk, és ami jelzi, hogy a szép lassú sütés meghozta az eredményét, el is készültünk.

Ha mindent jól csináltunk, akkor egy páratlan ízvilágú, szaftos húsú sült csirkét kapunk, mellette gyönyörűen karamellizálódott, édes zöldségekkel.

Valami ilyet:

Jó étvágyat!

Posztjaimat megtaláljátok a FaceBook oldalamon, és az Instagramon is!