Gombaburger. Ez ugye jelentheti azt, hogy gombából vagy gombából IS készül a "hús" pogácsa és azt is, hogy két gyönyörű portobello gomba fej lesz maga a buci. Mindkettő verziót kipróbáltam és mondhatom, isteni! Nem kell vegának vagy gluténérzékenynek lenni ahhoz, hogy hús vagy szénhidrát nélkül készítsünk el egy finom burgert. Tudom, a fanatikus húsimádók és hamburger élvezők most felhorkannak, de higgyétek el, ez is van olyan finom. Jómagam, aki se vega, se gluténérzékeny nem vagyok, ellenben kellően hedonista a gasztronómia területén IS - aki ismer, az tanúsíthatja - nagy élvezettel és majdnem áhítattal fogyasztottam el mindkét gombaburgert. Ha megnézitek a képeket, szerintem egyből megértitek, hogy miért. És ezek csak fotók, sajnos az ízeket nem tudja visszaadni. Azt a szaftos állagot, amit akkor érzel, amikor beleharapsz  és csendesen lefolyik a mennyei szaft a szád oldalán. Tehát legyünk nyitottak, próbáljunk ki új ízeket, ételeket!

Nosza, tessék belevágni!

A ratatouille egy francia lecsószerűség. Van benne paprika, paradicsom, hagyma - eddig egyezik a mi verziónkkal -, de ebbe jön még padlizsán és cukkini is. Sőt, van ahol krumplit is adnak hozzá. Az elkészítése hasonló a mi lecsónkhoz. Viszont ez a recept most sütőben készül, és sütjük, nem főzzük. Különleges, ropogós, krémes, nyárias fűszerezés. Maga a mennyország. Könnyű étel, mégis laktató. Akármennyit ehetünk belőle, nem nehezülünk el tőle, nem lesz kajakómánk. Igazi nyári étel. Laza, mint egy nyár esti fuvallat...

Azonnal felejtsük el az emlékeinkben és ízlelőbimbóinkban rögzült menza tökfőzeléket. Azt amiben megállt a kanál a sok rántástól, azt ami szétfőtt trutymó volt, semmi ízzel.

Felejtsük el, mert mint  minden zöldségből, a tökből is lehet izgalmas ízeket és egy nagyon jó ízű főzeléket készíteni. Csak egy kis fantázia szükségeltetik hozzá. Ebben a receptben például kókusztejjel, curryvel készük a frissen gyalult tök. 

Jut eszembe, gyalu! Anyukámtól örököltem egy uborka és tök gyalut, amit ő is az anyukájától, a nagymamám, pedig az ő anyukájától, az én dédimtől kapta a stafírung részeként. Szóval egy több, mint 100 éves darabról van szó, amit imádok és nyáron rendszeresen használok. Jó érzés belegondolni, hogy ez a három generáció miket főzött, milyen konyhában, milyen környezetben használta ezt a gyalut. Megélt 2 világháborút, sok mindent látott már. Most legutoljára ezt a szép zsenge tököt. 

De a lényeg, hogy tényleg nem nagy kunszt lereszelni a tököt. Az elkészítése pedig még gyorsabb ennél :)

Emlékeztek még a gyors és nagyon egyszerű és isteni finom bögrés sütire? Amikor mindenből bögrényi, leginkább joghurtos pohárnyi az egység? Ami főleg meggyel zseniális, de idény után szinte bármivel működik? Ugye megvan? Na, ő az. A régi, bevált süti. Ami ugyanolyan mennyei most is, nem csak akkor. Ugyanolyan, habár nem trendi. Annál sokkal jobb! Ez az a finomság, amit jó elővenni, mert kategóriájában ő a legjobb. Szóval ne légy rest, se sznob, készítsd csak el, mert nagyon megéri :)

A nyár nekem mindig a friss zöldfűszereket, az olívabogyót, az ízes paradicsomokat, zsenge zöldségeket jelenti. Szóval a mediterrán ízeket és konyhát. Ezért is szeretem annyira ezt a receptet, ami mindezeket magában foglalja, és amiben szinte érzem a napfény ízét is. Szaftos hús, mennyei fűszerezésű szósz, csodás ízharmónia. Nekem ezt jelenti többek között a nyár, a szabadság, a könnyedség. Ha könnyű ebédet/vacsorát szeretnénk, akkor kevert salátával, karfiol "rizzsel" kínáljuk, de ha megengedhetjük magunknak, akkor tésztával tálaljuk. Mindegyikkel isteni!

Gomba. Bármikor, szinte bármit el lehet belőle készíteni. Előételt, levest, főételt, bármit. Itt van például ez a recept, ami sitty-sutty elkészül, és ami csodás kísérője lehet egy hideg rosé fröccsnek. Képzeljük el, hogy hátradőlünk a székben egy zajos nap után, kitöltjük a bort, spriccelünk rá egy kis szódát, a pohár bepárásodik, és a kicsapódó cseppek legurulnak a pohár oldalán. És akkor jön ez a ropogós, krémes gombacsoda, amibe amikor beleharapunk, a leveles tészta roppan a szánkban, majd a töltelék enyhén fűszeres, krémes íze szétolvad benne. Na, ekkor öblítjük le a a jéghideg fröccsel. Elképzelted? Akkor gondold azt, hogy elkészíted ezt a gombás falatkát. Csak úgy. A magad és/vagy a családod, barátaid örömére. Mert te is érezni akarod az ízét...

Hát akkor rajta!

Tudom, kissé bizarr, de a legjobb nyári hűsítők egyike!

Először Görögországban ittam ebből a különleges, elsőre nagyon furcsának tűnő párosításból, de amint leküzdi az ember az előítéleteit (akár csak a sörrel kapcsolatban) :), egy csodás ízélményben lesz része. A nyári hőségben tökéletesen hűsít, ontja a szomjat, és csak úgy, szürcsölgetni is isteni.  Azok, akik áhítattal és fundamentalista módon isszák a sört, azok ezt ne próbálják ki, mert itt nem igazán a sör a lényeg. Itt a duó a nagy szám!

Semmi másra nem vágyom ebben a melegben, mint valami hűsítő, lágy ételre. Selymes, krémes levesre, amibe egy-két jégkockát beledobunk, és a mennyországban járunk. Miközben kint forróság van, ez a hűsítő ebéd helyreteszi hőháztartásunk egyensúlyát. Pikáns savanysága, amit a tejszín megreguláz, kimondottan a nyár egyik ajánlott finomsága.

Kinyitom a hűtőt és ott szemez velem pár jobb sorsra érdemes zöldség. Ugye ismerős? Nem szeretek ételt pazarolni, pláne akkor, ha még jó állapotban van, csak esetleg már nem olyan roppanósan friss. Ott ültek a hűtő polcain: egy csomag retek, még jó állapotban, fél kígyóuborka, pár levél bazsalikom, egy zacskó vegyes saláta mix (főleg lila káposzta volt benne), újhagyma zöldjével, és végül egy fél lilahagyma. Egyből beugrott, hogy milyen finom párolt zöldséget készíthetnénk belőle. Volt még egy kevés darált húsom is, amivel úgy gondoltam feldobom, tartalmasabbá teszem és így főétellé avanzsálom a zöldségeimet. Nem megszokott, hogy retket vagy uborkát főzzünk, pedig vajon párolva csuda finom mindkettő. Bátran hagyatkozzunk a fantáziánkra, megérzéseinkre! Nyúljunk bátran az ételekhez! 

Kedvenc hentesemnél megláttam a pultban egy gyönyörű, érlelt, enyhén márványos marha hátszínt. Térdeim megremegtek, és nem tudtam levenni róla a szemem. Szerelem volt első látásra. Már láttam magam előtt, ahogy egy részét bepácolom mustárral, provance-i fűszerkeverékkel, olajjal, citromhéjjal, és egy csipet fahéjjal, a másikat pedig egyszerűen csak lesütöm, mint egy darab steaket. És bár csak darált húsért ugrottam be, egyszerűen nem tudtam ott hagyni ezt a darab tüneményt. 

Sokan futnak neki, mégsem sikerül nekik a steak sütése. Pedig nem egy ördöglakat. A titok a minőségi hús, és a jó sütés. Na, de mi a megfelelő elkészítés? Erről szól ez a recept!

Szeretem kicsit megbolondítani az ételeket. Leginkább az alaprecepteket. Ilyen például a Stefánia vagdalt, amiből egyedül a főtt tojást nem szeretem, ami végül is az egész értelmét adja. Így, ha egybefasírtot készítek, akkor mindig felturbózom valami mással, valami kedvemre valóval. Most például zsenge répával, sok-sok bazsalikommal, egy kevés csiperkével, fokhagymával és paradicsommal. Így most igazából húskenyér lett a fasírtból, ami friss salátával kínálva igazán üdítő élmény lett.

Itt a nyár. A melegben nem igazán van kedvünk bekapcsolni a sütőt, inkább könnyű, nyári gyümölcsökből készült pohárkrémeket készítünk inkább. De higgyétek el, van olyan süti, amiért érdemes a kicsit melegebbet elviselni a konyhában. És az egész 5 perc előkészítés és kb. 45 perc sütés. Ennél egyszerűbb és finomabb kevés van. Azt  se felejtsük el, hogy ez csak egy alaprecept. Friss gyümölcsökkel, tejszínhabbal, kókuszkrémmel lehet még feldobni. De natúrban is nagyon ízletes, és valóban a világ egyszerűbb sütemény receptje :) 

Nagyon szeretem a zsenge tököt. Párolni, főzeléknek, de leginkább töltve, jó sok kaporral. A megszokott hajó forma helyett, most vastagabb tökkarikákat vájtam ki (a kiszedett tököt is felhasználtam persze) és megtöltöttem egy isteni húsos-zöldséges-rizses finomsággal. Ebben aztán van minden, ami csak kell. Hozzá pedig egy selymes, kapros, tejfölös mártást készítettem zsenge tökből. Lehet a tököt szeretni és nem szeretni. De a tényt nem vitathatjuk el, miszerint a kora nyári időszak egyik legkellemesebb étele ez. Könnyed, mégis tartalmas, enyhén fűszeres, itt inkább a zsengeség, a krémesség, valamint a kapor frissessége dominál. És ez pont így jó, így tökéletes. :)

Eljön az idő, amikor az ember arra vágyik, hogy lehetőség szerint kint töltse a legtöbb idejét a szabadban. Vágyunk a természet közelségére. És ha mindezt barátokkal tehetjük meg, ehetünk, ihatunk jókat, akkor az maga a mennyország. Na, ez a grillezés. Persze nem mindenkinek adatik meg, hogy kertes házzal, nyaralóval rendelkezzen, de egy olyan barát biztos akad a körben, aki mindezeknek (vagy legalábbis egynek) boldog tulajdonosa. De tovább megyek, ha ilyen sincs, akkor kiránduljunk valahova, ahol engedélyezett a tűzgyújtás és rendezzünk ott össznépi hepajt! :)

Amikor nem is az számít, hogy mit, hanem azt, hogy kivel. Mert élvezni a jó időt, a szabadságunkat, a finom ételeket, barátokkal az igazi (és a családunkkal). A közös sztorik, a közösen elkészített ételek, az együtt szorgoskodás a tűz körül nagyon össze tud hozni mindent és mindenkit. És hát valljuk be, a (faszén) parázson sült ételnek nincs párja. Ilyenkor a falatok sokkal ízesebbek szabad levegőn, tűzön sütve, barátokkal elkészítve és elfogyasztva. Aztán ahogy szépen ránk esteledik, a kicsit hűvösebb levegőn, a nap(ok) romjain elmélázva, adott esetben kicsit becsiccsentve édes boldogságban fejezzük be a napot. Kívánva, hogy ezt gyakran, nagyon gyakran érezhessük újra!

És akkor jöjjön a recept!

Kabos Gyula után szabadon: gombát gombával. Így vagyok én ezzel a zöldségfajtával. Ezer féle változata van, és ugyanennyi elkészítési módja. Sajnos a legtöbben leragadnak a rántott gombánál vagy épp a gombapaprikásnál, esetleg levesnél. Pedig ennél sokkal színesebb, ízletesebb, változatosabb felhasználási lehetőségei vannak. Ilyen például ez a mostani recept is, ami egy pirított, fűszeres, könnyed, nyári étel, ami nem túl látványos, ám annál ízletesebb!