Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk miért is olyan zseniális a hokkaido tök. Szerintem, ha van prémium kategóriája a sütőtököknek, akkor a hokkaido az. A húsa ízes és édes, vastag és úgymond lisztes (ez a sütőtökök krémességének egyik definíciója).  És ha ez még nem lenne elég, akkor csak annyit mondok, hogy van egy enyhén diós, ámde karakteresen sütőtök aromája, ami kimondhatatlanul finommá teszi. Hát ennyit magáról a tökről. És akkor még sehol nincs a hozzá tartozó töltelék pazar ízkavalkádja! Mert van itt kérem szépen darált marhahús, piros kápia paprika, fűszerek és snidling is. No és persze sütőtök. Egy kis plusz sütőtök... 

Nagy előnye még a többi fajtával szemben, hogy egy darab nagyjából 1-1,5 kg, így sokkal kezelhetőbb, egyben felhasználható nem úgy, mint óriás társai. 

Imádom a hétfői újrahasznosító recepteket. A hétvégi finomságokból visszamaradt sokféleségből egyvalami ízes ételt összeállítani. Eleve a pazarlás ellen vagyok, de ételt kidobni végképp nem szeretek. De olykor az ember csak áll a hűtő előtt, és szemrevételezi az ott lévő kajákat, annak reményében, hogy azt még fel tudja használni. Az egyik baj a megmaradt ételekkel, hogy sosem tesznek ki egy ebédre/vacsorára valót. Igen ám, de ha összetesszük-amink-van alapon gondolkodunk, akkor lehetséges, hogy összejön egy pazar egytálétel. Mint például most ez a meleg tésztasaláta, aminek az alapja darált marhahúsos ragu, amit feltuningoltam fűszerekkel, és a spájz rejtekéből egy-két kiegészítővel. És el is készült ez a finomság:

Ha van valami, amit nagyon szeretek, az az, ha egy nagyon finom étel, nagyon egyszerűen elkészíthető. Na ez a gyönyörűség pont ilyen. Egyszerű, egészséges, nagyon ízletes, igazi ínycsiklandó tünemény. Nem, nem ragadtattam el magam túlságosan. Ezek a jelzők valóban helytállóak ennek az ételnek az esetében. Hiszen a pár hozzávalóból némi  fűszerezésből, ízesítésből elkészülő egytálétel egyszerűségében nagyszerű.

Sietős hétköznapok, lusta hétvégék ideális ebédje. A megoldás maga. Az ízek harmóniája. Mindez úgy, hogy se a csirkemell, se a karfiol nem bír igazi karakteres ízzel. De egy kis fűszerezéssel máris fel lehet turbózni.

Bármikor jól jöhet egy ízes szendvicskrém. Főleg, ha valami különleges, de mégis ismerős ízekből áll össze. És ha persze egyszerűen, gyorsan el lehet készíteni, akár a gyerekeknek/családnak, akár vendégvárónak. Igen, gyerekeknek! Mert bármilyen hihetetlen, de így meg fogják enni a céklát, sőt a színe miatt alapvetően bejön nekik anélkül, hogy megkóstolták volna. Mert ugye az alapvető kíváncsiság az mindig besegít. 

De térjünk vissza magára a céklakrémre. Ez a verzió egy üdítően friss, minden finomsággal gazdagított krém. A cékla enyhén édes, földes aromája, a feta krémes, sós íze, a kapor üdesége, a dió roppanóssága és a pirított rozskenyér langymelegsége együtt a mámorosan finom és tökéletes szendvicset alkotja meg egésszé. 

Íme: 

A hétvége az az időszak, amikor kicsit ráérősebben állunk a főzéshez, amikor picit több időt szánunk arra, hogy valami finomságot varázsoljunk (például) a vasárnapi asztalra. Mindez persze nem azt jelenti, hogy valami bonyolult, pepecselős ételt kellene elkészítenünk, dehogy! De tény és való, hogy összetettebb, mint egy párolt zöldség. 

Nézzük, miről is van szó: egy egyszerű egyben sült hús, amit feldobunk egy ínycsiklandó mártással gombából és füstölt kolbászból. Köretként a hússal egyben sült krumplit kínálunk. Így az egész egy csodás, mély ízvilágú étel testes aromákkal, mégsem elnehézítő, kajakómát okozó fogás. Omlós hús, fűszeres szósz, ropogós burgonya. Mennyei egység :)

Szeretnél valami gyors rágcsálnivalót? Úgy nassolnál valami sósat a film alatt? Váratlan vendégek jönnek? Mindhárom kérdésre a tökéletes válasz: sült apróhalak, citrommal. Az alternatív snack! :)

Sütőben sütve nagyon gyorsan elkészül, nem lesz olajszag a lakásban, ropogós finomság lesz az eredmény, amely sokkal egészségesebb, különlegesebb (itt még halmozhatnám a pozitív jelzőket, de nem teszem), mint bármelyik chips. Csak előnye van, semmi hátrány. Nem kell utána mosogatni, nem nehezülünk el tőle, szóval csak ajánlani tudom! :)

Nem egy szépségverseny győztes étel, de annál ízletesebb! :)

Akár nevezhetném lasagne-nak is, de mégsem az. Hiszen egy egy jófajta rakott kel, nagyon hasonlatos ízesítéssel, mint az előbb említett olasz finomság. Ez azonban sokkal egészségesebb verzió, mint a tésztás változat, könnyed, különleges és friss ízekkel teli. 

Kicsit időigényesebb, de tényleg csak egy kicsit, ráadásul ha összehangoljuk a munkafázisokat, akkor valójában tök egyszerű és akár gyors is lehet. Hiszen amíg pirítjuk a húst, addig feltesszük a kelt előfőzni, ha kész, akkor a besamel jön, az is pikk-pakk elkészül, már csak a rétegezés van hátra és egy rövid sütési idő. Ugye, hogy nem egy ördöngösség? :)

Vágjunk is bele!

Egy húsmentes hétfőre igazi kényeztető finomság ez brokkolis cucc. Krémes fetával, sűrű, jó minőségű joghurttal, izgalmasan fűszerezve, sütőben sütve,  nem is gondolnátok, milyen tuti kis finomág kerekedik ki belőle. Pedig de! :) Ropogós brokkoli rózsák, krémes, enyhén sós sajttal a tetején, amit inkább kenünk, mint morzsolunk vagy reszelnénk, és legvégül sűrű joghurt enyhe savanysága üdítő hatással lesz így az egész ételre. 

Hamar elkészül, csak össze kell állítani, betolni a sütőbe, ott ropogósra megsütni és kész is. Persze nem árt, ha némi fűszerrel is gazdagítjuk az ízvilágát, mint pl. só, bors, kevés fokhagyma szétnyomva, esetleg friss bazsalikom még pluszban is dobhat egyet rajta, amikor tálaláskor megszórjuk vele.

Hétvége. Lustálkodás. Kényeztető ételek. Mert megérdemeljük. Ez a finomság, ami épp olyan tökéletes reggelinek, mint desszertnek, pont az ilyen hétvégi lazulásokra való. Amikor pár perc előkészület után csak betoljuk a sütőbe a cuccot, mi meg visszakúszunk a jó meleg ágyba, hogy tovább élvezzük a semmittevés mennyei élményét. Viszont a teljes élvezet, a kéjes hümmögés majd akkor lesz, amikor kanalanként élvezzük ki a gyümölcsös sült zabkásánkat.  Mert az igazi dolce far niente érzését ez a már-már erkölcstelen élvezetet nyújtó süti jelenti. 

Egy olyan receptet ajánlok most, ami ízvilágában nagyanyáink vasárnapi sült húsos, befőttes ebédeit idézi meg. Mert ugye van, aki emlékszik még a befőttre? Amit a nagyi házilag készített (hogyan másképp???), hogy aztán lusta estéken felbontsunk egy üveggel és visszaidézzük a nyár gyümölcseinek ízét vagy épp a már előbb említett hétvégi ebédek mennyei kísérője legyen a sültek mellé. Akkoriban az étkészleteket még úgy árulták, hogy a szett szerves része volt a kompótos tál. 

Na de térjünk vissza ehhez az ételhez. Szerencsére a jó idő miatt szilva még van dögivel, használjuk ki! Készítsünk egy olyan finomságot, ami zöldséges, húsos, zamatos, egyszerűen az egyik legízesebb étel, amit valaha is készíthetünk. Persze, mint (szinte) mindig, ez is pikk-pakk elkészül, semmi extra főzőtudomány vagy alapanyag nem kell hozzá, csak egy kis fantázia :)

Igen, tudom. Nem egy nagy cucc, meg úgyis szezonja van, stb... De akkor is! Én imádom. Sütőtök krémleves... Ahogy leírom, máris érzem a számban azt a tökéletes krémes, csodás aromagazdag ízvilágot, amit ez a leves jelent. Tejszínes, selymes, lágy. Na, és persze ebben is van egy kis csavar. Egy kis alma. Az összes pikáns savanyúságával, amely annyira harmonizál a sütőtök édeskés zamatával. Testes, de nem túl karakteres. Ezért is jó előcsalogatni almával, fűszerekkel, tejszínnel. 

Összességében ez egy tökéletes leves. Sűrű és észbontóan finom. Önálló fogás, amely után például egy kis sós pogácsa igazán mennyei tud lenni. :)

Az utolsó lehetőség, hogy még lecsót készítsünk. Amikor még a paprikának paprika íze van, a paradicsom még paradicsom és nem narancssárga, kemény, íztelen valami. Mindez elérhető áron, nem aranyban mérve. Ezt mind kihasználva gyorsan készítettem egy már-már elfeledett, régen-volt lecsó klasszikust, a kapros-tejfölöset. Hogy még egyet csavarjak a recepten, hozzáadtam az előző napról megmaradt pár darab sült oldalast. Picit különleges, mégis a megszokott lecsó köszön vissza ebben az ételben. Puha kenyérrel kínálva verhetetlen! :)

A nemes egyszerűség, a kevés alapanyag - maximális élvezet kombó mindig elkápráztat. Lenyűgöz, ahogy egy sima sárgarépa szintet tud lépni attól, hogy másképp állunk hozzá, és nem mellék-, hanem főszereplőként kezeljük. Ez az étel ugyanis egy kis plusszal főétellé vagy épp különleges köretté avanzsál. Nem kell más hozzá, mint némi fantázia és nyitottság. :)

Az eredmény egy lélegzetelállítóan finom és különleges fogás lett.

Ugye az megvan, hogy libát nem csak Márton-napkor vagy karácsonykor lehet enni, hanem az év bármely szakában?!

Ez épp olyan, mint a halfogyasztás. Hajlamosak vagyunk csak ünnepnapkor elkészíteni egy-két csodás halételt, és az is leginkább halászlé vagy rántott hal. A liba/kacsa is ilyen. Ne csak sültekben gondolkozzunk! Hiszen annyiféle megoldás van még. Például ez a libaleves, ami birsalmával van megbolondítva. A beszerzése egyszerű, az ára kimondottan olcsó, hiszen libaaprólékból készült, az eredmény fenomenális! :)

Érdemes tehát többször libaságokat készíteni, megéri!

Minden elfogultság nélkül állíthatom, hogy ez az étel egy igazi csemege mindazoknak, akik szeretik a csirkemájat. Semmi flanc, semmi hókuszpókusz, csak a letisztult ízek, zamatok egy kevés, de valóban kevés fűszerezéssel gazdagítva.

Képzelj el egy sűrű, ízletes szaftot, puha csirkemell kockákat és vajpuhára sült csirkemájat, mindezt zöldborsóval felturbózva, hogy elnyerje egytálétel jellegét. :)

Kár is tovább írnom erről, inkább nézd meg! Képzeld el, ahogy a szádban eggyé válnak a különböző összetevők ízei. Ha elképzelted, akkor garantálom, hogy el is akarod készíteni! 

Nosza! :)