Tudom, durva kaja. Még a húsevőket is megosztja ez az étel. De aki szereti a pacalt, a velős csontot, az biztos nem mond nemet egy jó velős tojásra sem. Másrészről elég nehéz étel, szóval ebből csak mértékkel és óvatosan. Kicsit könnyedebbé tehetjük, ha az alábbiak szerint készítjük el. Igazán különleges étel, amit ha nem is hetente, de alkalmanként érdemes elkészíteni. Nekem is csak azért ugrott be, mert a hentesnél láttam kitéve, frissen, lehártyázva. Ez igen fontos momentum, mert nagyon nem szeretek vacakolni a velővel amúgy. Így azonban már teljesen konyhakész.

Lássunk neki!

Húsvét végével (is) vágyom a ropogós, friss kevert saláták ízére. Ilyenkor, tavasz beköszöntével azonnal jelez a szervezetem, hogy nem kívánja a nehéz ételeket (főleg így, az ünnepek után), helyette a könnyed, zöldséges salátákat részesíti előnyben. Hát, megértem magam. :) Ez a saláta is olyan, amit bármikor elkészíthetünk. Ebédre, vacsorára, de akár két étkezés között is. Szinte minden hozzávaló megtalálható egy átlagos háztartásban, így még ez is könnyíti az elkészítését. Dobjuk fel magunkat friss ízekkel, vitaminokkal, kezdjük el a könnyebb ételeket fókuszba helyezni. Itt az ideje.

Lazítsunk! Készítsük fel a gyomrunkat az ünnepi megterhelésre. Hiszen bárhogy is küzdünk ellene, a nagy, családi összejövetelek, a kötelező kűrök a nem igazán könnyű füstölt ételek terén, kikerülhetetlenné teszi a nagy zabálást. Ez tud ám jó is lenni, persze. Imádom a füstölt sonkát, a főtt tojást, a sonka levéből készült isteni bablevest, de ezek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetők kímélő ételeknek. Épp ezért is készítsük elő a pocakunkat lazább, könnyebb ebédekkel,vacsorákkal. Ez az étel pont ilyen. Könnyed, üde, laza, mégis tartalmas. Ha valaki tartja a böjtöt, vagy vega, vegán, annak azt javaslom, hogy csicseriborsóval helyettesítse a csirkemellet. A fűszerezés maradhat így. Meghálálja ez a finomság a gondoskodást. :) Kipróbálásra erősen ajánlott! 

Ismét egy gyorsan, egyszerűen elkészíthető finomság. Kevés és olcsó alapanyagok, 30 perc előkészítéssel együtt. Ugye milyen csábítóan hangzik? Ha vágysz egy kis finomságra, egy kis lélekbalzsamra, ami feldobja a napod, estéd, akkor ne hezitálj! Itt a megoldás. :)

Idén meglehetősen későn érkezik a Húsvét, de megérkezik. Ahogy a vendégek is, akik mindig örülnek, ha valami olyan ételt kapnak, ami NEM az otthoni húsvéti menü tartozéka, hiszen az már a könyökén jön ki mindenkinek. Nagy előnye, hogy a megmaradt ebből-abból készül, egy igazi leftover. Nem szeretek angol szavakat használni, ha nem muszáj, de ebben az esetben olyan hülyén hangozna, hogy maradék. Mert hogy ennek a szónak itthon van egy kis rossz "mellékíze".  Olyan, mintha selejtet, rossz alapanyagokat tartalmazna. Pedig hát DEHOGY! Az összes általunk csodásan elkészített ételből megmaradt finomságokat jelenti. És ezekből csak további mennyei étkek jöhetnek létre. Mint például ez is.

Isteni kolbász vagy sonka, sok zöldség, krumpli, tojás, sajt. Ugye jól kezdődik? A folytatás se semmi... Ismét egy olyan étel, ami pikk-pakk elkészül és aminek a hozzávalói egy háztartásban mindig megtalálhatók (Húsvét ide vagy oda). További nagy előnye, hogy a főzést megelőző este elő lehet készíteni és a vendégek érkezése (vagy az ebédet megelőző) fél órában kell betolni a sütőbe.

A főzelék minden hagyományos étkezés alapja. Kihagyhatatlan és megkerülhetetlen. Zöldségvariációk garmada áll készenlétben, hogy elkészítsük családunk kedvencét. Azonban van az a pillanat, amikor szeretnénk újítani, hogy egy alaprecept átalakulhasson valami egyedi, különleges zamattá, a már megszokott főzelékíz mellett. Ilyen ez a sárgaborsó főzelék is, ami máris 2 alapvető dologban különbözik régi társától: nincs berántva és nincs péppé főzve. És hát bevallom az ízesítése is eltér a megszokottól, de ígérem, ez esetben csak előnyt jelent! 

Manapság a pho leves a nagy sztár, de valljuk be a ramen is épp olyan izgalmas, és meglehetősen hasonlít a pho-ra. Most egy rapid és vega variációt mutatok be minden olyan ázsiai leveskedvelőnek, akik szívesen elkészítenék otthon is ezt a finomságot. Tudniillik ez nem lehetetlen. Habár az eredeti ázsiai kifőzdékhez nem fog 100%-ban hasonlítani, de hogy megközelítőleg azonos ízvilágot kapunk, az bizonyos. És ez nem kevés. Tudniillik hazai alapanyagokból, szinte bármelyik ázsiai boltban kapható alapfűszerből (miso paszta, rizstészta, szójaszósz stb..), valamint kis fantáziával fantasztikus vegetáriánus ramen levest készíthetünk. Persze, ha nagyon vágyunk húsra, akkor azzal is elkészíthető (ajánlott kacsa-, vagy marhahúsból), de az kicsit más főzési technikát igényel (elő kell főzni/sütni a húst). 

De most térjünk vissza az én vegetáriánus ramenemre, ami attól expressz, hogy vegasága miatt és kis egyszerűsítéssel sokkal gyorsabban elkészül:

Van ez a nagyon-nagyon angol étel, a világhíres shepperd's pie (sepördsz páj). Magyarul pásztor pite. Az angol verzió egy (bármilyen) ragu, de főleg sörben főtt, és az alap zöldségeikkel (répa, szárzeller) összefőzött húsos ragu. A hús lehet darált vagy felkockázott marha, sertés, bárány, avagy ezek vegyesen. Majd krumplipürével betakarva sütőben ropogósra sütik.

Az én olaszos verzióm teljesen más, csak a formáját ihlette az eredeti. Merthogy az enyém egy olaszos fűszerezésű, reszelt zellergumóból és darált sertés húsból készült ragu (na, ez maradt). Krumplipüré helyett a méltánytalanul elfeledett puliszkát (divatosabban polenta - az olaszok hívják amúgy így), avagy kukoricadarából készült krémes kását használtam. Mert hogy ez valami csudás. Krémes, lágy, selymes. Igazán használhatnánk többször is. Gluténmentes, így az arra érzékenyek is fogyaszthatják. Tökéletes köret bármilyen szaftos ételhez. Ha kihűl kissé megdermed, de ne riadjunk meg tőle, mert ezt is fel tudjuk használni később úgy, hogy hasábokra vágjuk és forró vajban, egy serpenyőben minden oldalát ropogósra sütjük. Kívül elképesztően ropogós, belül krémes lesz. Egyszerűen mennyei nassolni való, de akár további ételek kísérője is lehet. 

Hát lássuk mit találtam ki, és hogy milyen lett! (súgok: finooooom)

Nemsokára itt a cseresznye és a meggyszezon. Épp ezért érdemes felhasználni a még tavaly eltett lekvárokat, dzsemeket, befőtteket. Ennek egyik legjobb módja, ha finom,ropogós meggyes táskát sütünk belőlük. Például. Ezzel a finomsággal nem lőhetünk mellé, mindenki kedvence lesz, akár egy tea mellé, akár egy ízletes gulyásleves után kínáljuk. A hétvége fénypontja is lehet, amikor családunkat csak úgy meglepjük ezzel a mennyei süteménnyel. Amióta készen lehet vásárolni jó minőségű leveles tésztát, azóta még egyszerűbb egy-egy ilyen mesefinom desszert elkészítése. Vétek kihagyni! 

Leves függő vagyok. Nincs mese. Szeretem a változatosságukat. Azt, hogy épp annyira rá tudok kattani egy csurgatott tojásleves egyszerűségére, mint egy tartalmas gulyásra. Egy jó leves jöhet hússal, zöldséggel, de akár csak köménymaggal és pirított kenyérkockákkal. Nem tudok és nem is akarok különbséget tenni rajongásom tárgyai között, MINDET imádom. De ha lehet most egy kicsit kivételezni, akkor bevallom, hogy ez a spenótos-parmezános bableves nem csak amiatt favorit, mert 10 perc alatt elkészül, hanem amiatt is, hogy egyszerűsége mellett tartalmas, friss, ízekben gazdag. Egy rohanós hétköznap vagy szombaton délben, amikor se idő, se kedv nincs hosszas főzőcskézésekre, akkor tökéletes megoldás ez a kis csoda. Ez a leves azok közül való, amit egy hosszú és kemény nap után is örömmel fogyasztasz el a családdal. 

Fűszeres. Pikáns. Ragacsos. Mennyei. Tulajdonképpen elég lenne ennyit írnom, mert ez a 4 szó tükrözi a legjobban azt, hogy mitől olyan fantasztikus ez a sült borda. Pont olyan, mint amit az amerikai főzős műsorokban látni. Jó, ez sertés és olyan magyar módra van vágva, de azért ez pont az a borda, amitől ragad mind a 10 ujjunk és amit nem lehet szépen enni... 

Szétomlik a szánkban, egyszerre sós, csípős, picit édes és kellően fűszeres. Érződik a barna sör karamellizált malátájának enyhe kesernyéssége. 5 alapanyag, két és fél óra sütés. Ennyi. Semmi flanc, semmi bonyolult hozzávaló, csak a hús és te. :) Jó csapat lesztek, hidd el. Te törődsz vele, ő pedig meghálálja. Azzal, hogy olyan ízharmóniát hoz össze a sütőben, amiről csak álmodtál eddig. 

Azonnal belevágok a közepébe: láttatok már ilyen formás, friss, gyönyörű laskát??? Jó, persze így könnyű, ha az ember lánya egyenesen a termelőtől - ez esetben is a BioFungi Kft.-től, Ócsáról -  kapja a frissiben leszedett gombát. De az is tény, hogy te is hozzá juthatsz a Penny, Tesco, Auchan (bio változat) üzleteiben ezekhez a szépségekhez. A legkisebb a kaviár (kb. 1 cm), a közepes a baby (2-3 cm) a nagy pedig a normál laskagomba névre hallgat. Ilyen minőségből, formából kihívás és nagyon nagy élmény főzni. Így pl. a kaviárból egy meleg gombasalátát, a baby-ből egy curry-s, babos gombalevest, amikre ihletett ez a különleges szépség. A normál méretű gombát leginkább rántani lehet, ami a vastag és zamatos húsa miatt azoknak a húsimádóknak is tökéletes élmény, mint amilyen én is vagyok :)

Ez egy nagyon egyszerű és ízeiben letisztult étel. Épp ezért olyan varázslatos. Semmi tolakodó íz, semmi nehéz alapanyag, csak könnyed, üde és harmonikus összhatás. Az ötletet egy bébiétel adta, bármilyen furcsa. Komolyan elcsábított ez az ízpárosítás. Továbbgondoltam és rájöttem, hogy kevés fűszerrel feldobva, ez egy igen ütős kombináció. Ami fontos, hogy a lilahagyma elhagyhatatlan. Olyan plusz zamatot tesz hozzá, amit vétek lenne kihagyni. Így lesz kerek-egész harmónia a csirkemell-sütőtök-lilahagyma triumvirátusa, mint megbonthatatlan egység :)

Nem tudom mitől bátaszéki, de az biztos, hogy apai nagyanyám adta át anyámnak a receptet, kvázi, mint hozományt. Sok mindent nem kapott tőle szegény, de ezt igen. Kapcsolatuk tipikus anyós-meny viszony, inkább iszony volt. Navalya. Ez volt nagyanyám lánykori neve. Nyavalya Borbála. A Boriska.Többen hallani vélték a templomban, ahogy legurult egy súlyos kő róla, amint aláírta az okmányokat, immáron Ámon Gyulánéként. Sajnos a viselkedése ezután sem változott, valahogy megmaradt Navalyának. Semmi nem volt neki jó, nem igazán tudott szeretni, minden érzelmi megnyilvánulása kényszerből fakadt. Nem kedveltük egymást. De ha semmi mást nem is kaptunk tőle, ezért az egyért is köszönet jár neki. Étkezéseink alappillére lett, amit én is átörökítettem saját receptjeimbe, főzéseimbe. Szerves része ez a mindennapok ízeinek. Egyszerű, gyors és nagyon zamatos, mint az összes receptem. Egy edényes, 45 perces, csuda jó ízvilágú leves. Olyan, amire csak azt lehet mondani, hogy hmmmmmm... És most megosztom veled. Vidd hírét a világban, főzz te is bátaszéki gulyást!