Színt vallok. Egyszerűen nem szeretek ételt kidobni. Nagyon nem. Általában a nagy ünnepek után válik igazán aktuálissá ez a kijelentő mondat. Mint például most, Húsvét után is. A sonkából megmaradt egy nagyobb darab és akárhogy ügyeskedtem, hogy fogyjon, még mindig ott mosolygott rám a hűtőben egy tisztes adag. Egészen addig, amíg úgy nem döntöttem, hogy nosza! Legyen belőle SONKATORTA! Hogy még nem hallott róla? Dehogynem! Ez kérem szépen a sonkás tészta urizált, tortaformában megsütött verziója. Persze kicsit másképp :)

Hozzávalók egy 22 cm-es tortaformához:

• 50 dkg kocka tészta
• 40 dkg főtt, füstölt parasztsonka (vagy tarja avagy csülökhús)
• 5 dl tejföl
• 4 db tojás
• 1 cs. újhagyma
• bors

Elkészítés: amíg kifőzzük forrásban lévő bő, sós vízben a tésztát, addig a felkockázott sonkát és az újhagymát (zöldjével együtt) betesszük egy aprítógépbe és 1-2 kanál tejföllel lágyítva összevágjuk apróra. Ezt követően ezt a sonka masszát egy nagy keverőtálba tesszük, összekeverjük a maradék tejföllel és a felvert tojásokkal. Borsozzuk. Direkt nem írtam a sót, mert ha jól választottunk sonkát, akkor az egy lassú érlelésű fajta. Így kellően sós. Ha kifőtt a tészta, al dente, akkor leöntjük róla a vizet és hozzákeverjük a tejfölös-tojásos mártáshoz. Hagyjuk pihenni, ne izguljunk, hogy túl sok a szósz. 5-10 perc után a tészta szépen beszívja a zamatos tejfölt, de csak annyira, hogy még maradjon rajta elég... Egy tortaformát (a biztonság kedvéért) kibélelünk sütőpapírral, így biztosan nem fog kifolyni a résekből a mártás. Előmelegített sütőben, 180 fokon sütjük kb. egy órán át. Ha már megszilárdult a szósz, és szép ropogós a teteje, elkészültünk! Hagyjuk kihűlni, langyosan tálaljuk pont úgy szeletelve, mint a tortát.

Jó étvágyat! Biztos sikerre számíthat mindenki, aki kipróbálja!

Mindenki dugig ette magát az ünnepek alatt. Ilyen ez. Pont mint karácsonykor. Túl vagyunk a nagy családi összejöveteleken, ahol a középpontban az evés áll. Kicsit olyan ez, mint Gombóc Artúr csoki vonzalma. Mindegy, hogy kerek, szögletes, hosszúkás, édes, még édesebb, erős, sós, töltött vagy sima. A lényeg, hogy sok legyen! Megterheljük a pénztárcánkat és a gyomrunkat is egyaránt. Majd az ünnepek elmúltával ott marad az a fajta teltség érzés, amikor azt mondjuk: NEM! Nem eszem ennyit többet. Csak mértékkel mindent. És elkezdünk ezen a csonka héten vágyódni a light-os ételek után, hirtelen szimpátiát érzünk a vega életmód iránt, sőt kacsintgatunk a fogyókúra gondolatával is. Ki így, ki úgy éli meg és túl az össznépi evészetek végtelen sorát, de egy biztos: a gyomrunk egy kis időre álljt parancsol. Vagy legalábbis egy kis könnyedségre, kacérságra vágyik. Adjuk meg neki!

Az alábbi étel egy kellemes, ízes, mégis a maga módján üdítően könnyed étel. Ne ülj fel a bacon sugallta ellenérzésnek. Csak egy kis plusz ízt csempészik ebbe az ételbe.

 Hozzávalók 4 főre:

• rizs – 1 zacskó előfőzött
• bacon – 20 dkg
• brokkoli – 1 kis fej
• tojás – 4 db
• só, bors,
• újhagyma – 1 cs.
• koriander – 1 cs.
• chili – 1 db
• olaj

Elkészítése:

Megfőzzük forró vízben a rizst, valamint külön, sós vízben a brokkolit, amit előzőleg kis rózsáira szedtünk. Közben kisütjük a bacont, egy kevés olajon. Majd beletesszük a felaprított újhagymát, koriandert, chilit. Ha elkészült a brokkoli és a rizs, belekeverjük a pirított, fűszeres bacon-be. Tükörtojással a tetején tálaljuk.

Gyomrot pihentető, ámde finom ízkavalkád ez a fogás. Szívből ajánlom!

Két dologban hiszek így Húsvét után, de abban nagyon. Az egyik, hogy az össznépi, nagy evészetek után megmaradt ételeket NE DOBJUK KI! Adjuk oda a közelünkben található hajléktalanoknak, Hiszek az egyén felelősségében.

A másik,hogy ha már megmaradt némi ételünk és van kedvünk, időnk újragondolni, akkor hasznosítsuk újra! Csoda ételeket lehet készíteni, ha új életet lehelünk bele. Az egyik ilyen a sült kalács. Angolszász eredetű, isteni édesség. És tényleg pofonegyszerű. Belül szinte krémes, kívül pedig ropogós. Pont annyira édes, amennyire édesnek szeretnénk. Mennyei süti, főleg úgy, ha bekuporodunk az ágyunkba egy jó könyvvel és ott nassoljuk el. Jót fogunk aludni, ígérem... :)

MAZSOLÁS, FAHÉJAS SÜLT KALÁCS

• 10 dkg vaj
• 3 db tojás
• 3 dl tej
• 2 ek. cukor
• fahéj
• csipet só
• (Húsvétról megmaradt ) kalács
• 1 ek. mazsola

Elkészítése:

Keverjük össze a megolvasztott vajat (szoba hőmérsékletű) a feltört tojásokkal, a tejjel, a cukorral, a tetszés szerinti fahéjjal, a csipet sóval. Egy habverővel elegyítsük, hogy nagyjából homogén állagot kapjunk. Áztassuk bele a felszeletelt és lehetőleg szikkadt kalácsot addig, amíg teljesen megszívja magát a tejes cuccal. Egy tűzállótálat vajazzunk ki és fektessük le sorban (kis átfedésekkel) a kalácsszeleteket és szórjuk meg mazsolával. Ha marad a tojásos tejből, nyugodtan öntözzük meg vele a tálban a kalácsot. Hagyjuk pihenni kb. 30 percet, amíg jó megszívja magát a sütink. Szórjuk meg egy kis cukorral és fahéjjal, majd toljuk be az előmelegített sütőbe és hagyjuk bent kb. 55-60 percig 160 fokon. Ha úgy látjuk, hogy elkezd kicsit megégni a teteje, fedjük le egy darab alufóliával, amit az utolsó 5-10 percben vegyünk le, hogy jó ropogósra süljön meg a kalácsunk cukros, fahéjas teteje.

És ennyi! Igazi finomság egy kényeztető estére!

Sokadszorra nézem a Julie & Julia című filmet. Szeretem. Tanulok belőle. Nem recepteket, inkább mentalitást. Bár tudom, hogy térben és időben is (no és még sok mindenben) eltérő az életünk, egy közös pont azért teljesen biztosan van: az ételekhez fűződő rajongásunk olthatatlan. Nem vagyok séf, csak egy lelkes amatőr, aki szereti a minőségi alapanyagokat és az azokból elkészíthető ételek variációit. Ha hibázom, az is benne van a pakliban. Múltkor például, amikor a kedvesem (aki rendszeresen segít olykor bolondos ötleteim megvalósításában), megkívánt valami egyszerű ételt, hát sikerült úgy elsóznom, hogy na. De hát van ilyen is :)

Tavaly októberben kezdtem el blogot írni annak ellenére, hogy pontosan tudtam, mennyi gasztroblog van ma Magyarországon. Mégis úgy gondoltam, hogy megmutatom magam, az én "henis" főzésemet, ami abszolút nem hibátlan, sőt! Maradjunk annyiban, ha főzöl, van mit elrontani :) Azzal is tisztában vagyok, hogy ma már nem lehet semmi igazán újat kitalálni, ha az alapízekre gondolunk, és nem Heston Blumenthalra. :) Ez valami olyasmi, mint a zene, a dalok: hiába jönnek az új számok, valami mindig visszaköszön egy (jóval) korábbi szerzeményből.

Ezektől függetlenül kitartó vagyok és ugyanúgy szeretek főzni. De most rájöttem valamire. Azzal, ha csak egy rövid introt írok, hogy épp mi ihlette az adott étel elkészítését, valamint leírom az alapanyagokat és az elkészítés módját, még nem lesz más vagy több, mint egy szakácskönyv oldala. A blog viszont személyes. És bár rohanó életünkben egyre kevesebb idő - vagy mondjuk úgy - türelem van arra, hogy az emberek elolvassanak egy hosszabb bejegyzés, az arany középutat választva lenne célszerű személyesebbé tennem írásaimat.

Igen, és erre a film döbbentett rá. És mivel én is kellően hiú vagyok, ezért azt szeretném, ha minél többen olvasnának. Feltételezve azt, hogy van is rá indokuk.

Szóval start Nyúl után, kicsit másképp, de maradva Heninek, aki süt, de leginkább főz neked! :)

Nem is értem miért, de amikor a barátommal vásárolni mentünk és én lecsaptam erre a különleges alapanyagra, ő valahogy nem volt annyira lelkes. Sőt, akármikor szóba kerül egy társaságban ez az étel, a pasik mindig fanyalognak. Nem is értem miért :)

A lényeg, hogy ritkán lehet hozzájutni és akkor is csak bizonyos helyeken.Az ára sem olcsó, de hát érthető, hiszen mennyi kakas kell ahhoz, hogy egy kilót tudjunk vásárolni heréből, taréjból? Nekem bőven elég volt 25-25 dkg mindegyikből. A taréj ára 3500 Ft/kg, a here 1700 Ft/kg. Mindezt az újpesti piacon vettem egy nagyon szimpatikus hölgytől, aki szárnyas húsokat árult.

Régen ettem kakastaréj pörköltet, és emlékeim nosztalgikus érzésként tolultak elő. Most ennek fényében gondoltam újból előcsalni ezeket a régen ízlelt zamatokat.

Hozzávalók:

• 25 dkg kakastaréj
• 25 dkg kakashere
• zsiradék
• hagyma
• fokhagyma
• paradicsom
• só, bors, pirospaprika, majoranna, babérlevél, chili

Elkészítés:

Egy kanál zsíron megfonnyasztom a felkockázott hagymát, majd beleteszem a megmosott taréjokat és heréket. Fűszereztem majd felöntöttem annyi vízzel, hogy egy ujjnyira ellepje a pörköltet. Kuktában főztem kb. egy órán át. Puha, omlós lett minden, a szaft sűrű és nagyon finom zamatos. Foszlós fehér kenyérrel és savanyúsággal tálalom (én céklával ettem).

Érdemes kipróbálni, mert igazán különleges. Bár nem mondom, hogy minden héten ezt fogom enni :)

Hidd el, jó buli lesz! És mennyivel jobb érzés, hogy a srácokkal nem mesterséges cuccba nyúlkálunk, hanem csupa természetes anyagokkal dolgozunk. Mi több, van még egy előnye ennek a közös festésnek, megismertethetjük őket olyan fűszerekkel és gyümölcsökkel, amiket lehet, hogy még nem is ismernek.

Az alapokat már régóta ismerjük, de bőven vannak olyanok, amikre nem is gondolnánk, hogy tojásfestéskor is jól jönnek. Pedig nagyon is!

Az alábbiakban színek alapján írom össze az alapanyagokat. Az árnyalatok erősítése és halványítása az áztatási időtől függ, Mindig ecetes vízben forraljuk, majd áztassuk a tojásokat. Az ecet garantálja a színtartósságot.

• Kék: lila káposzta
• Sötétbarna: vörös hagyma, kávé
• Narancssárga: pirospaprika
• Rózsaszín: cékla
• Mély vörös: cékla
• Lila: áfonya
• Türkiz zöld: lilahagyma
• Sárga: sárgarépa, kamilla, kurkuma
• Levendula: kék szőlőlé

A gyerekek élvezni fogják, de szerintem mi is... Jó festést, jó szórakozást, kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Jövő héten fizetés, és vasárnap pedig kezdetét veszi a Húsvét, a naptári év első nagy össznépi kajálása. Persze nem akarok senkit megsérteni vallásos érzéseiben, tehát a keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe közeledik öles léptekkel, ami mellesleg nagy össznépi evészettel jár. A fizetést csak azért említettem, mert valószínűleg sokaknak ekkor lesz a programja a húsvéti bevásárlás. Gasztroblogról lévén szó, a piacokra fókuszálok, azon belül is a sonkákra, tojásokra és a friss zöldárukra.

Így csütörtökön nyakamba vettem a várost és elmentem 4 piacra. Név szerint a Hunyadi térre, Újpestre, Óbudára, valamint a Fehérvári útra. Tettem mindezt azzal a céllal, hogy összehasonlítsam az árukínálatot és az árakat.

Bevallom, a várakozásaimat nem múlta felül az eredmény. Nagyjából azonos felhozatal, hasonló árfekvésben. Ami miatt érdemes volt meglátogatni mind a négy piacot, az a különböző hangulat volt.

A tapasztalat: csütörtöki napon még nincs nagy roham, de már érezhető a hétvége közeledte. Reggel 9 órakor kezdtem a körutat, és kora délután végeztem. Tehát ez időben főleg a nyugdíjasok, a kismamák voltak piacolni. Hiszen az átlagember ebben az időtartományban dolgozik. A kínálat érezhetően már az ünnepekre koncentrál. Minden hentes dugig telve füstölt árukkal. Tojásban nem volt érezhető a bővebb kínálat. Általában mindenhol a megszokott mennyiség volt található, köszönhetően annak, hogy szereti mindenki frissen megvásárolni a tojásokat, míg a füstölt húsok elállnak. Valószínűleg nagyobb mennyiségű, minőségű és méretű tojások majd a következő héten lepik el a piacokat. Zöldárú pedig nem Húsvétra időzítődik. Az van. Igaz, hogy az újhagyma most kezd IGAZI újhagymává válni a standokon, nem pedig hagyma csírákat árulnak. A paradicsom még mindig vastag héjú és ízetlen, kivéve bizonyos jó minőségű koktél paradicsomokat, amik viszont nagyjából arany árban vannak. Ja, kérem! Aki minőséget akar... (és ez a gondolat még vissza fog köszönni). Na, szóval. Uborka még mindig kígyó és átlag minőség. Paprika kaliforniai vagy tv avagy kápia. Ízben és árban különbözőek. Elfogadhatóak.

És akkor térjünk rá a SONKÁRA. Vagy legalábbis arra, amit mi sonkának hívunk. Mert ugye ez lehet kötözött sonka, paraszt sonka (első lapocka, hátsó sonka), tarja, csülök, comb. Mindezek persze füstöltek és NAGYON különböző minőségűek. Ezeket hívja a magyar ember húsvéti sonkának. Ezek a klasszikus menü alapjai.

Ajánlat: inkább kevesebb, de jó minőségű sonkát vásároljunk! Az olcsóbb, gyors pácolású sonkák, csülkök, egyebek fűszerekkel, ízfokozókkal, adalékanyagokkal és vízzel vannak tele. Míg az eredeti érlelés CSAK SÓT jelent és füstölést.

És most jöjjön a lényeg, az árak:

A hangulatról:

A Hunyadi téri méreteit tekintve akkora, mint a Hold utcai, mégis sokkal jobban kihasznált, emberléptékű, a maga módján hangulatos, változatos kínálattal.

Az Újpesti piac monumentális a hosszú soraival, az elkülönülő termelői részével, és a külön részen található hentes/zöldséges részlegeivel. Sok az ember még ebben az időszakban is, rengeteg árú és pár különlegesség. Például az a szárnyas termékeket árusító hölgy, akinél szinte mindig lehet kakastaréjt és kakas herét kapni (be is vásároltam nála, erről részletesebben majd egy másik blogbejegyzésben). Vagy azt a hentes, aki óriási piros zománcozott edényekbe állította ki a kolbászait, sonkáit, és mindenkinek adott egy darab alma-sonka kombót kóstolónak. Jól csinálja! :)

Flórián téri piac olyan átlagos. Semmi hangulata, egyénisége nincs. Áraival nem kiemelkedő, ahogy a minőségével sem.

Fehérvári úti Vásárcsarnok egy nagy hodály, aminek a felső szintje a legizgalmasabb, annak ellenére, hogy kicsi és nem túl széles a kínálata. Finom a savanyúságot árusító rész (ez még nyári tapasztalat, kovászos uborkából). Az alsó részen vannak standok, ahol olcsóbban vannak termékek. De sajnos ez nem feledteti a hipermarket fílinget. Szóval nem ájulok el tőle.

Összességében a Hunyadi az a piac, ahol a legolcsóbban, de minőségében tudjuk beszerezni a vágyott alapanyagokat és a leghangulatosabban tölthetjük el a vásárlásra szánt időt. Főleg nyár közeledvén, amikor a külső termelői standokon csodás árukra lelhetünk.

Leves fan vagyok. Egyszerűen szükségem van a mindennapi betevőre, egy tál levesre. Hál' Istennek bőven vannak lehetőségek, hogy változatosan, az évszaknak megfelelően válasszak az alapanyagokból, az ízekből, az ízharmóniákból. Lehet az egy tartalmas, húsos raguleves, egy csodás húsleves, egy jó krémleves, egy izgalmas paradicsomleves, de jöhet csurgatott tojásleves is :) ! Most azonban egy kellemes aromájú, mediterrán zöldségleves mellett döntöttem. Persze kell bele egy kis csavar, ami jelen esetben a kolbászt jelenti. Feldobja, megbolondítja, testesebbé teszi. Általában törekszem az egyszerűségre, a gyors elkészítési időre.  Most is ilyen ez a leves. És bár igaz, hogy tavasz van, azért egy jó kis cékla még bőven belefér az alapanyagok listájába.

Na, akkor vágjunk is bele!

Hozzávalók 4 személyre:

• cékla 20 dkg
• krumpli 20 dkg
• sárgarépa 20 dkg
• fejes káposzta 20 dkg
• paradicsom konzerv 1 db
• kolbász 1 szál
• fokhagyma 2 gerezd
• só, bors, olaj, babérlevél, oreganó, kakukkfű
• chili (opcionális)

Elkészítés:
1.a zöldségeket és a kolbászt felkockázzuk, felszeleteljük és az olajon megdinsztelt hagymára szórjuk, majd együtt dinszteljük tovább pár percig.

2. fűszerezzük (ekkor tesszük bele a fokhagymát is) és beleöntjük a konzerv paradicsomot. Vízzel felöntjük.

3. Felforraljuk és puhulásig főzzük. Kb. 25 perc

Gyors, finom és egyszerű. Szívből ajánlom mindenkinek! Jó étvágyat!

Ne. Ne szólj semmit! Tudom. De ezt ki kellett próbálnom. Már olyan régen és annyiszor jött velem szembe ez az étel, hogy most már tényleg muszáj volt elkészítenem, hogy megtudjam milyen íze van. Hogy csak a megrögzött vegák/vegánok fogyasztják és titulálják finomnak, avagy valóban fogyasztható.

Nos, hölgyeim és uraim! Meg kell állapítsam, hogy meglepően finom, tavaszi pástétomot kaptam, amit pirítóssal vagy akár puha, friss kenyérrel, de az új kedvencemmel, az élő kenyérrel is fogyaszthatjuk. Nagyon kellemes, zamatos, szívből ajánlom! Ja és szó szerint 1 perc alatt elkészíthetjük!!!!

Hozzávalók:

• 20 dkg pirított napraforgómag
• 2 szál újhagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 0,5 dl olaj
• só, bors
• kevés víz
• kevés petrezselyem vagy koriander

Elkészítése:

Egy aprítógépbe beleszórjuk az összes hozzávalót, kivéve a vizet. Krémmé pürésítjük. Ha túl sűrű lenne, adjunk hozzá annyi vizet, amennyitől krémes állagot kap.Tálalás előtt keverjük össze a felaprított petrezselyemmel vagy korianderrel. Friss paradicsommal még finomabb!

Nem garantálom, hogy minden héten készítek ilyen kenceficét, de kipróbálni mindenképp megérte. Igazán könnyed, finom szendvicskrémet ismertem meg, amit alkalmanként bizonyosan el fogok készíteni.

Ahogy közeledik a tavasz öles lépteivel, egyre inkább a hús nélküli és könnyedebb ételeket részesítem előnyben. De a tészta is hiányzik. Így kombinálva a két feltételt, megszületett az alábbi zamatos, és pofon egyszerű tésztaétel.

Hozzávalók 4 személyre:

• széles metélt tészta 50 dkg
• gomba 50 dkg
• tejszín 2 dl
• friss tárkony
• vaj 5 dkg
• bébi spenót 1 doboz
• lilahagyma 1 db

Elkészítés:
1. a tésztát feltesszük főni sós, lobogó vízbe. Kifőzzük, leszűrjük. Mindig tegyünk el egy keveset a főző léből! Később jól jöhet.

2.  Közben a lilahagymát apró kockára vágjuk, vajon megdinszteljük, sózzuk, borsózzuk, beletesszük a laskára vágott gombát, összepirítjuk, megszórjuk a friss tárkonnyal.

3. felöntjük a tejszínnel, összeforraljuk. Levesszük a tűzről.

4. Tálaláskor egy mély tálban összekeverjük a tésztát a tejszínes, tárkonyos gombával, majd belekeverjük a bébi spenótot. Ha túl sűrű lenne, öntsük fel egy kis pohár főzővízzel.

Jó étvágyat! Főzésre fel :)

Kelbimbó. Megosztó egy zöldség. Van aki utálja, van aki rajong érte. Én ez utóbbiak táborába tartozom. Ezer fajtája létezik az elkészítésének. Kár, hogy csak 1-2 az, amit általában elkészítünk belőle. Hogy kicsit növeljem azon receptek számát, ami bemutatja további felhasználását ennek az igazán csodás kis zöldségnek, hadd mutassam be ezt a fajta kelbimbós ételt.

Hozzávalók 4 személyre:

• kelbimbó 1 kg
• juhtúró 25 dkg
• bacon 10 dkg
• joghurt 4 dl
• olaj 0,5 dl
• só, bors, zsemlemorzsa, szerecsendió

Elkészítés:
1. a kelbimbókat főzzük elő kb. 10 percig, majd egy kevés olajon pirítsuk át, hogy kapjon egy kis színt. De ne égessük meg!

2. ezután tegyük bele egy kiolajozott, zsemlemorzsával megszórt jénaiba, majd a juhtúrót morzsoljuk a tetejére, a végén locsoljuk meg a joghurttal, Fűszerezzük, és kevés zsemlemorzsával szórjuk meg a tetejét

3. 200 fokra előmelegített sütőben süssük kb. 20 percig, amíg a túró ráolvad, és kicsit megpirul a teteje

4. a legvégén abban az olajban, amiben a kelbimbót is megkapattuk, süssük ki a bacon kockákat, majd ezzel megszórva tálaljuk

Igazán egyszerű és gyors étel. Ráadásul sokkal könnyebb, mint a tésztás verzió. Ugyanakkor laktató, tartalmas fogás.

Jó étvágyat!

Amikor a nap elég jól indul, a tavasz a küszöbön és ennek valós jelei is vannak, na akkor valami krémes és kicsit kényeztető ételre vágyom. Ez nem macerás, nehéz és bűnös élvezeteket jelent. Nem. Ez azt jelenti, hogy gyorsan, finomat szeretnék. Kényeztetni magam azzal, hogy nem pepecselek a konyhában órákat, bár ezt amúgy sem szoktam, meglehetősen praktikus vagyok ebből a szempontból, hiszen egy isteni slow food főzése is aztt jelenti, hogy hiába fő/sül órákig, nekem nincs vele dolgom,szabad vagyok mellette. De most aztán tényleg egy nagyon krémes és nagyon pikk-pakk elkészíthető, amolyan hétfői ételt ajánlok. Kevés hozzávaló, egyszerű, letisztult ízek, nagyon finom és hatásos eredmény.

Hozzávalók 4 személyre:

• zellergumó 50 dkg
• krumpli  50 dkg
• tejszín 2 dl
• szerecsendió, őrölt
• friss rozmaring

Elkészítés:
1. A zellert és a krumplit szeleteljük fel ujjnyi vastag szelekre és pár percig főzzük elő. Kb. 5-6 perc

2. Közben kenjük ki egy kis vajjal a jénait és zsemlemorzsával szórjuk meg.

3. Mikor a zöldségek félig megpuhultak, a szeleteket helyezzük sorban a jénai tálba, átfedéssel. Sózzuk, borsózzuk, megszórjuk egy kevés szerecsendióval és az aprított rozmaringgal, majd öntsük rá a tejszínt.

4. 200 fokos előmelegített sütőben süssük 25 percet, amíg megpirul a teteje.

Enyhe álmatlansággal küzdök. Ilyenkor általában szörfölgetek a csatornákon. És nagyrészt a Tv Paprikán kötök ki. Most épp a Két éhes olaszon akadt meg a szemem. Pontosabban az ételen, amit Gennaro készített barátjának, a másik (mindig) éhes olasznak, Antonionak. Ez az étel nem más, mint a Nápolyi ragu. Némiképp módosítottam. Igazából csak egy összetevőt hagytam el, a sertés oldalast. Ugyanis 3 féle húst használt Gennaro hozzá: marhahúst, oldalast és kolbászt. Úgy gondoltam ez esetben elég lesz a marhalábszár és a sütnivaló kolbász. De nézzük, milyen alapanyagokból és hogyan is készítettem el ezt az igazi nehézbombázót.

Hozzávalók:

• marha lapocka, 0,5 kg
• sütnivaló kolbász, 1 szál
• sűrített paradicsom, kis doboz
• hámozott és kockázott paradicsom konzerv, 3 doboz
• 2 nagy fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• kevés olaj
• 2 dl vörösbor
• só, bors
• friss zöldfűszerek: rozmaring, kakukkfű, bazsalikom
• copfocska tészta

Elkészítés:

Kevés zsiradékon megpirítjuk a nagyobb kockákra vágott lábszárat és a 3 darabra vágott kolbászt. Majd hozzáadjuk a szintén nagy kockákra vágott hagymát, valamint az egész gerezd fokhagymákat. Rátesszük a sűrített paradicsomot, majd beleöntjük a konzerv paradicsomokat és a vörösbort. Fűszerezzük. Felforraljuk és lassú tűzön főzzük 2-2,5 órán keresztül. Ekkorra egy omlós, nagyon puha húst és egy sűrű ragut kapunk. Kifőzzük a tésztát (al dente), amikor leöntjük a vizet róla, fogjunk fel egy bögrényit a főzővízből. Keverjük össze a ragut a tésztával és ha túl sűrűnek találjuk, öntsünk hozzá a főzővízből.

Elkészült a mindent felülíró, mennyei Nápolyi ragu. Tényleg isteni! Köszi, Gennaro :)

Ha finomat akarsz és gyorsan, ropogósat és frissen sültet, akkor neked a húsos lapcsánka kell! Egyszerre hús és krumpli. A pasikat (is) tuti leveszed a lábáról, ha ezt elkészíted nekik, de persze a barátok/barátnők is örülni fognak neki. Termszetesen csavarunk egyet a dolgon azzal, hogy friss koriandert vágunk a húsos, burgonyás masszába kisütés előtt. Ettől könnyed és nagyon friss lesz a lapcsánkánk. Na és a saláta... Az maga az üdeség, hiszen van benne mindenféle salátába való zöldség.

Hozzávalók 4 személyre:

• krumpli 50 dkg
• darált hús 30 dkg
• tojás 1 db
• liszt 1 kanál - gluténérzékenyek ki is hagyhatják
  
• koriander 1 cs.
• kis fej jégsaláta
• 1 kápia paprika
• 1 kígyóuborka
• petrezselyem 1 cs.
• citrom 1 db
• olaj
• só, bors, méz

Elkészítés:
1. A krumplit megpucoljuk és nagy lyukú reszelőn lereszeljük (robotgép gyorsít a dolgon). Lesózzuk és a felesleges levet kinyomkodjuk belőle. Hozzákeverjük a darált húst (ami lehet sertés, marha vagy akár csirke vagy pulyka is), a 1db tojást, sózzuk, borsózzuk, és hozzáadjuk az apróra vágott koriandert, és egy kanálnyi lisztet keverünk hozzá.

2. Közben vágjuk kockára az uborkát, a paprikát, a jégsalátát és a petrezselymet. Készítsük el a dresszinget, de csak a legvégén öntsük rá. Dresszing: 1/3 rész citromlé, 2/3 rész olaj, valamint só, bors és ízlés szerinti méz. Egy zárható kis üvegben rázzuk össze, így könnyen elegyednek az összetevők.

3. Forró olajba tesszük a húsos reszelt krumplit egy evőkanál segítségével. Ha kell, kicsit lapítunk rajta. Mindkét oldalát megsütjük.

4. Ha elkészült a lapcsánka, a dresszinget már önthetjük is a salátára.

Ez az étel magáért beszél, így semmi mást nem kívánhatok, mint kíváncsiságot, ami majd motivál az elkészítésére. Sok sikert és jó étvágyat hozzá! :)

Úgy tűnik, hogy ez a tavaszi idő kihozza belőlem az állatot. Mármint úgy értem, hogy zöldségre vágyom inkább, mint húsra. Amolyan tavaszi vega lettem. Szigorúan ideiglenesen, mert nemsokára jön Húsvét, amikor újból előbújik a húsevő fenevad énem. Ki tud ellenállni a sonkáknak, kolbászoknak és a többi finomságoknak? Na jó, biztos van aki, de én tutira nem!

Na szóval, hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, elkészítettem egy krémlevest, tele zamatos zöldségekkel.

Hozzávalók:

• 1 fél szál póréhagyma
• 2 szál sárgarépa
• 1 friss brokkoli
• kevés olaj
• 2 dl tejszín
• só, bors, őrölt babérlevél, római kömény, friss kakukkfű (sok)
  

Elkészítése: egy kevés olajon megdinszteljük a karikára vágott pórét, sárgarépát. Majd beletesszük a rózsáira szedett brokkolit. Nyugodtan tegyük bele a törzsét is, addig vágjuk, amíg nem érezzük a vége felé, hogy ott már fás. Fűszerezzük, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi bőven ellepi. Ne főzzük túl! Hiába krémleves, szerintem sokkal finomabb, amikor ress állapotig puhítjuk csak. Több íz, talán még tápanyag is marad benne így. Ha elkészült, botmixerrel pürésítem. Nyugodtan maradjon benne 1- 2 darab zöldség egészben. Belekeverem a tejszínt, majd a végén, tálaláskor megszórom frissen vágott snidlinggel.

Friss, tavaszi leves, a tavasz minden üdeségével!

És hogy mi az az élő kenyér? Új kedvencem, amit vasárnap a Szimpla piacon lőttem. Ez a finomság azért élő, mert az alapanyagokat 40 fokon aszalják, tehát minden értékes összetevő teljes mértékben megmarad a kenyérszeletekben. Van ebben minden finomság: lenmag, zellerszár, lilahagyma, fokhagyma, sárgarépa, édes paprika, köménymag, koriander mag, mazsola, só, citromlé, víz. Ez egy nagyon rostos, egészséges és laktató opció fogyókúrázóknak, glutén és fruktóz érzékenyeknek, és mindenkinek, aki szereti a finomságokat, újdonságokat.

Hajra tavasz, hajrá friss zöldségek!