Egy könnyű, nyári pitét ajánlok most a figyelmedbe, aminek egyszerűsége és natúr szépsége olyan magával ragadó, hogy amikor elkészül, csak megszeppenve álljuk körül és senki nem mer belevágni. A nyár színei köszönnek vissza ebben a pitében, a juhtúrós alap pedig egy könnyed ízvilágot teremt meg a sós piték világában.

De nyugodjon meg mindenki, mert az előbb említett megszeppent állapot hamar elillan, ha az ember egy jó mélyet beleszippant ennek a csodás ételnek feláramló gőzébe, és azonnal akar belőle egy szeletet! A kés máris a kézben és nem sokkal később csak a morzsák maradnak emlékül, hogy valaha itt egy jófajta túrós pite pihent. Miután az ember mohó egy típus, így csak arra tud gondolni pár perc múlva, hogy mikor készül egy újabb adag? :)

Jófajta marhahús, különleges gombák és ízletes, zamatos vörösbor. Ez a hármas biztos befutó. Markáns ízek, testes összetevők, mégis könnyed étel az eredmény. Egy olyan ízbomba, ami minden falatot kívánatossá tesz, és aminek a maradék szaftját muszáj kenyérrel kitunkolni, nehogy egy csepp is kárba vesszen belőle. 

Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki legalább annyira odavan a finom ételekért, mint én :)

Ez az étel egy ízorgia. Ez a legelső, amit tudnunk kell róla. A többi, miszerint ez lehet akár főétel vagy épp köret, vagy az, hogy a ráfordított idő/energia mértéke meg sem közelíti a csodás eredmény hangsúlyosságát (magyarul: pikk-pakk elkészül és leírhatatlanul finom), már tényleg csak plusz infó. A lényeg valóban az, hogy a lilakáposzta selymes, ámde enyhén ress állaga és a friss, harsogó zamatú, lédús sárgabarack egyszerűsége, valamint a zsálya különlegesen fűszeres aromája olyan hármast alkot, ami mennyei harmóniát eredményez. Önmagában vagy köretként egy jófajta sült mellé maga a gyönyör. 

Többet nem is kell róla írni, inkább próbáld ki, mert kihagyhatatlan ez a színeiben és ízvilágában is annyira különleges étel! :)

Őszinte leszek, nagyon nagy spenót fan vagyok. Szeretem salátába, párolva, főzeléknek, szóval mindenhogy. Általában két dologhoz ragaszkodom, ha parajt főzök, hgy legyen benne szerecsendió és fokhagyma. Szerintem ez így a dögös hármas, ami igazán kívánatossá teszi ezt a vasban gazdag, nagyon egészséges és nem mellesleg nagyon finom zöldségfajtát. 

Ez a mostani verzió úgy született, hogy kissé tartalmasabbá akartam tenni, feltétet viszont nem akartam készíteni hozzá, a tükörtojás pedig ez esetben nem volt opció. Így hát kitaláltam ezt a krumpligombócos megoldást. Nekünk bejött... :)

Nagyon nagy indoknak kell lennie, hogy ilyen időben begyújtsam a sütőt. De ez a tüneményes és pikáns süti igazán megérte azt a kis plusz meleget, amit az elkészítése jelentett. Mert időbe nem nagyon telt, az előkészületek hamar megvoltak. Az eredmény, na az viszont maga a csuda! Mindent megért.

Karamellizált, barna cukorral készült rebarbara, megbolondítva egy kis friss bazsalikommal, mindez ropogós leveles tésztába csomogalva. Leírhatatlan. Kipróbálásra ösztönző :)

A süngomba egy csodás gombafajta, amit szerencsére már itthon is lehet kapni, hála az Amigó a mi gombánk termékcsaládnak. Ócsán termesztenek az ismert és  megszokott csiperkén, laskán túl mindenféle különlegességet, többek közt a süngombát is. Ennel a fajtának isteni íze van. Sütve például pont olyan az aromája, mintha sült borjúhúst ennénk. Semmi extra fűszerezést nem kíván, csak sózni és borsozni kell, ez épp elég! 

Angolul oroszlánsörény gomba a neve, nem is értem miért... :) Bár, ha jól megnézem, akkor valamelyest egy sünre is hasonlíthat. Egy albínó sünre :)

De visszatérve az ételre: kellemes ízvilága és tömör, mégis kicsit laza textúrája tökéletesen alkalmassá teszi arra, hogy akár egyben, akár felszeletelve süssük meg. A mostani receptnél az utóbbi mellett döntöttem és elkészítettem a vajon sült süngomba szeleteket főtt zellerkockákkal, rukkolával és koktél paradicsommal. Mennyei lett! De tényleg :)

Színkavalkád. Ízorgia. Kényeztető étel. Egészséges fogás. - ezek jutnak eszembe erről az ételről. Mert igazán ízletes, színeiben gazdag, zamatában egyszerű, letisztult ez a recept. Elkészíteni könnyű, és nem is időigényes. Könnyű, nyári ebéd vagy vacsora lehet, ami mindenkinek kedvére való lesz.

Szerintem tüneményes egy kaja ez :)

A lecsó az egyik nagy nemzeti ételünk. És ahogy az lenni szokás, ezerféle variációban készül. Ahány tájegység, ahány ház, annyiféle szokás, tradíció alapján főzzük. Mert mindenkinek van egy titkos receptje, amitől az más, mint egy átlagos (ha van ilyen) lecsó. Amit még a nagymamájától örökölt, és ami nélkül nem lenne olyan, amilyen. Csodás!

A mostani verzió egy tökös lecsó, amit friss kaporral bolondítunk meg. Ez így igazán laza, könnyed, nyári melegben kihagyhatatlan étel. Nincs benne nehezítő tényező, mint szalonna, kolbász stb. És igen. Tudom, ez sokaknál szentségtörés. De kérek mindenkit, hogy tartsuk tiszteletben mindenki saját verzióját. Mert ettől lesz a miénk, a hazai, az egy és oszthatatlan LECSÓ. Úgy, ahogy azt ki-ki maga szája íze szerint készíti. 

Ez a szinte festménynek is beillő finomság valójában egy olyannyira egyszerűen elkészíthető étel, hogy amíg a receptet leírom, az több időbe telik, mint az elkészítése. Ízre viszont épp olyan fantasztikus, mit a látványa. Selymes, harmonikus zamatok, semmi tolakodó ízvilág, csak az egyszerűség zsenialitása. Amikor az ember beleharap az első falatba, és a leveles tészta megroppan a fogaink között, a sajtkrém ízes selymessége és a spárga roppanós állaga adja ki azt a teljességet, amit csak úgy hívunk: a tökéletes falat! 

Mindez 20 perc alatt elkészül és mámorítóan fenséges. Mind ízébem, mind látványában.

Ismét egy könnyű, de tartalmas fogással rukkolok elő. Ez az étel húsmentessége ellenére is tökéletes ebéd vagy vacsora lehet meleg, nyári napokon. Keveredik benne a ropogósság, a krémesség és az üde, friss, zöld ízvilág. Hamar elkészül és nagy sikerre tarthat számot családunk, ismerőseink körében. Kimondottan laktató, mégsem nehezülünk el tőle. Az ilyenkor szokásos nagy kedvenc, a sült újkrumpli, méltán népszerű. Kívül ropogós, fűszeres, belül krémes és puha. Ilyen ételek valók a nyári hónapokban. :)

Színekben, ízekben gazdag, könnyed ez az étel. Egy üdítő fogás a nyári melegben, amikor az ember csak valami gyors, egyszerű, de mégis különleges finomságra vágyik. 10 perc alatt elkészül, és isteni finom. Aki szereti az ázsiai ízvilágot, az aromák teljességét, az ételek letisztultságát, annak biztosan kedvére lesz ez a fogás. Nem csak az ízlelőbimbókak, de a szemnek is élmény. Persze az sem elhanyagolandó tény, hogy mindez glutén-, és laktózmentes, de cukorbetegeknek, vega, sőt vegán élemódot követőknek is tökéletes választás. :)

Ebben a melegben senkinek sincs kedve hosszú időt eltölteni a konyhában, a tűzhely melege fölött. Így maradnak a gyorsan elkészíthető, hidegen-melegen fogyasztható levesek. Mint például ez a sajtkrémleves, aminek szerintem a fehérbor és a többféle sajt a "titka", ami ennyire vonzóvá teszi. Mert hogy egyszerűsége, selymessége, mindent felülíró krémessége valóban lenyűgöző. És hogy pikk-pakk elkészül? Az már csak hab a tortán :)

A laskagomba egy olyan fantasztikus fajtája a gombának, amit mindig nagy előnyben részesítek. Hiszen tömörebb az állaga, így sokkal alkalmasabb egy jó pörkölt elkészítésére, mint a csiperke. Íze kicsit 'vadabb', teltebb, ezért jobban érvényesül egy olyan ételnél, ahol nem mártás készül belőle, hanem mint a hús, önálló részeként egy egytálételnek. Pont, mintha húst használnánk. Izgalmasabb lesz, higgyétek el, főleg, ha a zamtát úgy csalogatjuk elő, hogy ráerősítünk még gyömbérrel, fokhagymával, chiliszósszal. És akkor még a másik két összetevőről nem is beszéltünk: a vadrizsről (valójában egy rizs mix, ami már szinte mindenhol beszerezhető, és ami vörös-, barna-, valamint feketerizsből áll), továbbá a cukorborsóról (amit pedig nagyobb és szélesebb kínálattal bíró zöldségeseknél vásárolhatunk). Jelen esetben a cukorborsó a teljes szettet takarja, vagyis az apró borsókezdeményt és a héját egyben, ami valóban édes, mint a cukor.

Na, szóval ez a nagy hármas, így együtt nagyot tud alkotni. Fantasztikus színei, összetett állaga (roppanós cukorborsó, pörgős, egy icipicit fogkemény rizs és a laska puha, de tömör húsa), és ezek ízharmóniája lenyűgőző és magávalragadó. 

Hát ilyen ez az alapjaiban egyszerű, mégis egyedi, mennyei manna, enyhe ázsiai ízvilággal:

Valami kis pikáns. Valami kis egyszerű. Valami nagyon finom. Valami, ami egyszerre selymes és ropogós. Valami, aminek a letisztult ízvilága teszi azzá, ami. Saját ízeiben erőssé. Valami, ami olyan üde és friss a kaportól, hogy csak na. Ez mind, ez az egytálétel. Kényeztető, egyszerű, laktató, mégsem nehéz. Egy kevés mustár életet lehel bele, a batáta enyhe édessége a mennyekbe repíti, a pirított húskockák natúr fűszeres zamata csavar rajta egyet - így lesz maga a tökély, a mámor, az ebédkirály.

Nincs is annál finomabb, mint amikor idei, zsenge répákból, karalábéból, zöldborsóból levest készítünk. Főleg melegben esik jól egy tál langyos, üdítően friss és könnyű zöldségleves. Az egyszerűségével, letisztult ízeivel egyszerűen elvarázsol. Nem kell ide sok fűszer, hiszen a zöldségek natúr ízét szeretnénk élvezni. Ilyenkor a só és a bors a legjobb barátunk, no meg egy kis friss petrezselyem. Ennyi aroma, a már meglévők mellé, bőven elég, hogy elérjük azt a bizonyos "hmmmm" érzést. Amikor csak kanalazzuk, kanalazzuk a levest, aminek minden cseppje emlékeket ébreszt. A nagyi leveséről, gyerekkorunk nyarairól... Amikor a rohanó világban egy szusszanásnyi időt kapunk a teljes ízélmények megélésére. Nyugalmat arra az 5 percre, amikor az agyunk kikapcsol, és mi csak és kizárólag erre a tál levesre összpontosítunk. Mert ez a leves tényleg elvarázsol.