Mielőtt elkövetkezne az az időszak, amikor jól teletömjük mindenféle finomsággal a pocakunkat. Mielőtt odébb kellene állítani övünket egy lyukkal. Mielőtt eltelítődnénk mindenféle ínycsiklandó ízekkel és pihegnénk egy-egy étkezés után levegőért kapkodva, na ekkor kell ezt az ételt elkészíteni!

Nem árt ugyanis felkészíteni a gyomrunkat az egyheti nagy étel cunamira. Az ünnepek előtt próbáljunk kicsit visszafogottabban étkezni, az sem árt, ha ebben a megelőző időszakban minimális húst eszünk. Részesítsük előnyben az idény jellegű zöldségeket, gyümölcsöket, amiket ugyanolyan változatosan el lehet készíteni, mint pl. egy szép darab marhahúst. Persze mindez csak a szerény véleményem, ami viszont sok éves tapasztalaton nyugszik. :) Ha egyetértő fülekre találtak fenti szavaim, akkor szívből ajánlom ezt a különleges valamit. Mert hogy salátának nem saláta, mégis az. Köretnek nem köret, mégis lehet az. Konkrétan ez egy önálló fogás, ami annyira önálló, hogy még besorolni sem lehet vagy kell, hogy milyen ételcsoportba tartozik Ő maga a téli finomság. Meleg, ízletes, egyszerűen isteni.

Hozzávalók 2 főre:

• 50 dkg kelbimbó
• 50 dkg kanadai (sonka) sütőtök
• 1 maroknyi szárított áfonya
• olívaolaj
• só, bors
• 2 tk. dijoni mustár (magos, de nem muszáj)
• 1 ek.mézes almaecet (szupermarketekben kapni, de ha nincs, akkor sima is jó, egy csepp mézzel vagy édesítéssel)

Elkészítése:

Melegítsük előre a sütőt 220 fokra. A kelbimbót vágjuk félbe, a sütőtököt hámozzuk meg és nagyjából azonos méretű kockákra vágjuk fel a kelbimbóval. Tegyük egy tálba, sózzuk-borsózzuk, majd öntsünk rá egy löttyintésnyi olajat. Nem kell sok, csak annyi, hogy összekeverve bevonja a zöldségeket. A legszerencsésebb, ha a keveréshez a kezünket használjuk. Piszkos meló, de olyan kéjesen izgi az olajos zöldségekben turkálni :)

Egy tepsire tegyünk rá sütőpapírt, majd borítsuk rá a kelbimbót és a sütőtököt. Terítsük szét a papíron és tegyük be a sütőbe 20-30 perce, a legmagasabb hőfokon. Néha rázzuk meg, hogy minden oldala egyenletesen piruljon meg. Eközben elkészítjük az öntetet: keverjük össze egy nagyobb és mély tálban a mustárt az ecettel és az olajjal. Habverővel szép homogén dresszinget kapunk, a majonézhez hasonló, bár hígabb állagút. Sózzuk-borsozzuk. Erre szórjuk rá a megpirult zöldségeket, amik így melegen jól magukba szívják ezt a mennyei öntetet. Igen, mennyei, mert bár teljesen egyszerű, mégis a tökéletes ízharmóniát tartalmazza. Szórjuk hozzá az áfonyát. Ha esetleg túl szárazat sikerült kikapnunk, akkor egy rövid időre áztassuk be borba, pálinkába vagy sima meleg vízbe. 

Hát ennyi. Hamar elkészül. Nincs benne semmi fakszni. És mégis valami csodás ételt sikerült az asztalra varázsolnunk. Egészséges és a legőszintébben, nagyon finom.

Jó étvágyat!

Emlékszel, amikor a vasárnapi rántott hús mellé a nagyi odakészítette a szilva/alma/körte/cseresznye/meggy kompótot? Milyen finom volt a sós és az édes íz harmóniája a szádban. Amikor a tökéletes falatot a roppanós hús, a krumplipüré és a kompót triumvirátusa alkotta... De hova tűnt? Hiszen elkészíteni nagyon egyszerű. Olcsó is. Csudi finom. Vajon kiszoríthatja a chutney? Félreértés ne essék rajongója vagyok annak is. De a kompót a maga egyszerűségében tökéletes. Szerintem ne hagyjuk elveszni a homályba! Alkossunk a Facebook-on "Mentsük meg a kompótot!" rajongói oldalt! Szervezzünk tüntetést az érdekében! Indítsunk polgári csoportokat kerületenként a megmentésére!

De félre a tréfával! Ajánlom jó szívvel a figyelmetekbe az alma és/vagy körtekompótot. Nem csak főételek mellé, hanem nassolásként is . Valami édesre vágysz? KOMPÓT! Valami üdítő italra vágysz? KOMPÓTLÉ!

És akkor az összetevőkről. Ez is olyan, mint a halászlé.Ahány ház, annyi szokás. De az alap azért megegyezik: alma/körte, cukor,amit kiválthatunk az általunk kedvelt édesítővel, így cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, valamint fahéj, szegfűszeg, citromkarikák, citromlé. Továbbá én szoktam beletenni gyömbért, olykor csillagánizst és szerecsendiót is.

Felkockázzuk nagyobb darabokra a gyümölcsöt, ráöntünk citromlevet, hogy ne barnuljon meg, édesítjük tetszés szerint, hozzáadjuk a fűszereket és a citromkarikákat, majd felöntjük bőven vízzel.Összeforraljuk és kész is. Jómagam nem szeretem, ha szétfő, inkább hagyom egy kicsit ressnek. Ennyi. Ugye milyen egyszerű? És milyen finom!!! Tessék kipróbálni és újból bevezetni a mindennapi étkezésünkbe!

Valljuk be őszintén, egy érettebb tyúk mennyivel jobb, mint egy kis csirke. Igen, kicsit tovább kell főzni, de megéri a ráfordított időt. Kicsit vadabb, ízesebb, zamatosabb. 

A hentesnél ott mosolygott rám a pultban egy egész tyúk, a maga teljes szépségében. Viszont sok lett volna az egész (3 kg-os volt a szentem). De szerencsém volt. Épp előttem vitte el a felét egy hölgy, így megerősíteni látszott a terv, miszerint hétvégén bizony tyúkperkelt lesz. És amikor a pékség felől szállt felém a friss kenyér illata, egyből tudtam, hogy ez lehet hozzá csakis a "köret". A savanyúságot a zöldségesnél vettem meg, isteni házi cékla és csípős csalamádé volt, amit hozzá álmodtam.

Hozzávalók:

• 1/2 tyúk (belsőséggel - tojás, zúza, máj)
• 2 fej hagyma
• zsiradék
• 3-4 ek. fűszerpaprika
• só, bors, csepp majoranna
• 1 paradicsom
• 1 tv paprika

Elkészítése:

A sütőt 200 fokon előmelegítem. Majd a felül a gázon, egy (öntöttvas)edényben zsiradékon megpirítom az apróra vágott hagymát (ez fogja megadni a sűrűségét). Majd a feldarabolt tyúkot átpirítom egy kicsit rajta. Megszórom a fűszerpaprikával, én elég sokat szoktam beletenni. Sózom-borsozom, majd beleteszem a belsőségeket, a majorannát, és a paprikát, paradicsomot bevágva. Annyi vízzel öntöm fel, hogy ellepje. Ezek után lefedem az edényt és beteszem a sütőbe. Kb. 20 perc után visszaveszem a hőmérsékletet 160 fokra és 2-2,5 óráig főzöm. Az eredmény egy sűrű szaftos, omlós húsú, tündéri tyúk. Néha a főzés során, mondjuk óránként nézzünk rá, és ha úgy látjuk,hogy lesült a szaftja, akkor pótoljuk egy kis vízzel. És ennyi. Kész a mennyei pörköltünk, amit foszlós kenyérrel és savanyúsággal tálalunk.

Jó étvágyat hozzá!

Mert ugye mindenkinek vannak kedvencei... Leves, sült vagy épp saláta. És persze évszakonként más és más. Ilyenkor, amikor Tél tábornok közeledik már nagyon, előkerülnek a laktatóbb ételek még a salátákban is. Na, ilyen az én ennivaló lencse salim, Finom zöldségek, jófajta lencse, gyümölcs és csodás öntet rá és máris a mennyekben érzed magad, amikor egy finom borral vagy groggal fogyasztod el a kanapé sarkába kucorodva. Az sem baj, ha van kihez odabújni egy fázós este, akivel jó megosztani a vacsoránkat... :)

Hozzávalók:

• 1 fej radicchio, avagy vörös cikória
• 1 db körte (Alexander vagy Vilmos)
• 1 db gránátalma
• 1 doboz minőségi lencse konzerv
• 5 dkg rokfort sajt
• 1 marék dió
• olívaolaj
• só, bors

Elkészítése:

A cikóriát leveleire szedjük, megmossuk, megszárítjuk. Majd egy mélyebb tálba tesszük. A lencsét rászórjuk (lé nélkül) a radicchio-ra. A körtét kimagozzuk és felkockázzuk, rászórjuk a salátára. Rámorzsoljuk a sajtot, megszórjuk a durvára vágott dióval, majd a végén kiverjük a gránátalma gyöngyeit egy fakanállal. A gyümölcsből kifacsarjuk a levét, összekeverjük egy kevés olívaolajjal, sóval-borssal. Más nem is kell bele, hiszen annyi finom íz kavarodik már a salátában, hogy a dresszingnek már csak az alap fűszereket kell tartalmazni.  Ennyi az egész. Tartalmas. Finom. Laktató. Egészséges. Mi kell még? Talán egy pohár finom grog a hidegben... :)

Jó étvágyat!

Az angolok már teljesen sajátjuknak tekintik, holott ez is, mint oly sok minden, Indiából érkezett a szigetországba. Fűszeres, mégsem idegen a mi gyomrunk ízlésétől, édes is, meg savanyú is, olyan, amit szívesen eszünk egy jó sülthöz, egy finom szendvicsbe téve, vagy akár csak úgy egy friss, ropogós kenyérrel/zsömlével. A benne található zöldségek mind ressek, roppanósak, de NEM nyersek. Állagukat tekintve olyanra gondoljunk, mint amikor a piacon veszünk házi savanyúságot, és pl. a karfiol, a vegyes vágott mind ropog, amikor megkóstoljuk. Na, pont ilyen a piccalili is. Az ünnepek közeledtével szívből ajánlom, amikor kicsit újítani akarunk, de mégsem teljesen más menüsort szeretnénk. Ez a szósz isteni sültekhez, szinte bármihez. Csirke, pulyka, liba, kacsa, sertés, marha mind imádja, ha mellé piccalilit kínálunk valami finom körettel. 

Arról se felejtkezzünk el, hogy jól zárható, sterilizált üvegekben elrakva, igazán guszta, egyedi, saját készítésű ajándékot gyárthatunk rokonaink, barátaink nagy örömére. Lezárva eláll, mint a legtöbb savanyúság, felnyitás után hűtőben tartva hetekig eláll.

És íme maga a csoda:

Hozzávalók (kb. 4 nagyobb, 6-8 kisebb üveghez):

• 1 db karfiol
• 1 db brokkoli
• 3 szál sárgarépa
• 4 szál szárzeller
• 3 db lilahagyma
• 15 dkg zöld színű zöldbab
• 1 db piros chili (ha csípősen szeretnénk)
• 2 db alma
• 1 db keményebb mangó (vagy 2 db hurma)
• 3 ek. olaj
• 2 ek. mustármag
• 2 ek. édesköménymag (nem azonos a mi köménymagunkkal, ez kicsit ánizsosabb)
• 1 ek. fahéj
• 1 tk. szerecsendió
• 2-3 ek. kurkuma
• 3 gerezd fokhagyma
• 4 db babérlevél
• 0,5 l almaecet
• 3 dl víz
• 6 ek. cukor (cukorbetegek édesítőszerrel)
• 4 ek. liszt (gm megoldásként rizsliszt)

Elkészítése: 

A zöldségeket apróra felvágjuk (pl. a karfiolt/brokkolit kis rózsáira szedjük), a hagymát darabosra. Egy tálba egy marék sót teszünk és felöntjük vízzel, majd beletesszük a sós vízbe a felaprított zöldségeket. Ez arra jó, hogy a főzés során is megtartsa roppanósságát, ne legyen puha. Egy órát hagyjuk őket pihenni ebben a vízfürdőben. Mindeközben egy nagy serpenyőben, amiben majd elfér az összes zöldségünk, felforrósítjuk az olajat, majd beletesszük a fűszereket, összepirítjuk őket 1-2 percig, majd egy löttyintésnyi ecettel felöntjük, hogy krémes állagot kapjunk. Megpucoljuk az almát, és a mangót/hurmát, felkockázzuk és a fűszerkrémhez adjuk. megszórjuk a liszttel, cukorral, majd felöntjük a maradék ecettel. Ha letelt az egyórás fürdőzés, tegyük át (a sós víz nélkül!) a zöldségeket és keverjük össze a szósszal, és öntsük fel a sima vízzel, majd sózzuk meg (ajánlott előtte megkóstolni, hgy erősen sós víztől mennyire lett sós a piccalilink). Így főzzük 10-15 percig, hogy az ízek és a zöldségek összeérjenek. Egy sűrű, krémes mártást kell kapnunk, aminek édes-sós-savanyú, pikáns zamata van. Ha kell, akkor persze tehetünk még bele cukrot, sót, vizet, ahogy szeretnénk.

Ahogy említettem ehetjük húsokhoz, szendvicsbe, vagy csak úgy magába egy kis friss magos bagettel. 

Jó étvágyat hozzá! :)

Na, hát akkor készülődhetünk a hétvégére, ami ráadásul az előrejelzések szerint meghozza az évszaknak megfelelő időt, vagyis a hideget. Tény és való, hogy mindenki élvezte ezt őszi tavaszt, a húsz fokos napsütést, de valljuk be, ez azért nem normális. Szóval bármennyire is sajnáljuk, de helyére kerülnek a dolgok, és jön a hűsebb idő, csapadék, miegymás. És ezzel együtt a tartalmas, ínycsiklandó ételek sora.

Kezdjük is azonnal egy királlyal. A slow food, azaz a lassú főzés egyik koronás főjével, a marhapofával. Mennyei darab. Miután az állat egész életében használja ezt a részét, így az egész egy nagydarab izom, tele rostokkal és kollagénnel, ami a főzés során szépen kifő belőle és amitől aztán olyan puha lesz, omlós és remegős, mint azok a cupákok, amiket úgy szeretünk egy-egy köröm- vagy csülökpörköltnél. 

Ez esetben azonban egy másfajta, izgalmas étel készült, mégpedig egy sörben sült verzió, ahol a marhapofa kiteljesedik, megadja kellő eleganciáját a maga egyszerűségében. 

Hozzávalók (kb. 4 fő részére):

• 1 kg marhapofa
• 2 doboz 0,5 literes barna sör
• 2 szál sárgarépa
• 2-3 szál szárzeller
• 3 fej lilahagyma
• pár szem borókabogyó megtörve
• 2-3 babérlevél
• só, bors
• olaj
• 5 dkg vaj
• tálaláshoz kevés petrezselyem

Elkészítése:

A marhapofát tetszőleges nagyságúra daraboljuk, a legmegfelelőbb nagyobbakra vágni, mondjuk negyedelni. Ha szerencsénk van, akkor a hentesünk már lehártyázta a húst, de ha nem, az sem baj, hiszen a több órás főzés alatt ez mind beleolvad a szaftba. Először pirítsuk körbe a húsdarabokat kevés olajon, majd vegyük ki az edényből, és tegyük bele a zöldségeket, amiket szintén nagy darabokra vágtunk. Kicsit ezt is átpirítjuk, majd a fűszereket hozzáadva, együtt pirítjuk őket pár percig. Majd hozzáadjuk a sört, amivel az esetlegesen keletkező pörk anyagot feláztatjuk az edény aljáról. Visszahelyezzük a marhapofákat az edénybe, lefedjük, majd 4 órán át a sütőben főzzük, sütjük 160-170 fokon. Ha kész van, levesszük a fedőt és elkeverjük benne a vajat, amitől gyönyörű fényes és krémes állaga lesz a szaftnak. Az eredmény mennyei, magáért beszél. Köretként egy egyszerű krumplipürét tálaljunk, amihez igencsak passzol majd ez az isteni ízes hús és szaft. A legvégén egy kevés petrezselyemmel szórjuk meg a húst, ezzel színt és frissességet adunk a fogásnak. 

Ne ijedjünk meg a 4 órás főzési időtől. Hiszen ezalatt bármit csinálhatunk: takaríthatunk, olvashatunk, játszhatunk a gyerekkel, vagy épp magunkkal foglalkozva szépítő kúrát tarthatunk. Bár egy jó film vagy akár kettő is belefér összekucorodva a kedvessel, de a barátokkal iszogatva is jól telik az idő.

Jó étvágyat!

Hívhatjuk akárhány nevén (lapcsánka, tócsni, cicege és vagy még ezer neve van),ez a fajta étel nagy kedvence szinte mindenkinek. Hiszen nem az számít, hogy milyen néven szólítjuk, mikor megesszük, hanem az, hogy kívül ropogós, belül puha, szinte krémes legyen. Alapjaiban krumpliból készül, de ilyenkor ősszel nyugodtan kipróbálhatjuk más alapanyagból is, például sütőtökből. 

Én például úgy szeretem, ha az édes ízét markáns fűszerekkel bolondítom meg, így valami egészen más eredményt kapunk a már megszokott sütőtök íznél. Az elkészítése egyszerű, tudás nem, de egy kis odafigyelést igényel. Már csak azért is, mivel forró olajjal dolgozunk. Hiszen lehet ezt is sütőben elkészíteni, de az igazi ropogósságát csakis az olajban sütés eredményezi. Hát lássuk, hogy mit és hogyan...

Hozzávalók 4 személyre:

• 50 dkg sütőtök
• 1 tojás
• 1 cs. újhagyma
• 2 ek. liszt (gm megoldásként rizsliszt)
• 2 ek. kukoricakeményítő
• só, bors,
• őrölt római kömény
• őrölt koriander mag
• szerecsendió
• olaj a sütéshez

Elkészítése:

Mivel elég nehéz megpucolni a tököt, így nyugodtan héjastól kezdjük el nagylyukú reszelőn lereszelni. Keverjük össze a liszttel, keményítővel, tojással, az újhagymával, valamint a fűszerekkel (ízlés szerinti mennyiségben). Forrósítsuk fel az olajat és egy kanál segítségével halmozzuk a serpenyőbe a rösztit. Kicsit lapogassuk szét, hogy egyenletes süljön át és piruljon ropogósra a külseje. Egy szalvétára vagy papírtörölközőre szedjük ki, hagyjuk, hogy a felesleges olaj felszívódjon. 

Kész is a mennyei lapcsánkánk, amit önállóan vacsorára, vagy akár valami szaftosabb hús mellé köretként is adhatunk. Jó étvágyat hozzá!

Hát, igen. Pálinka. Milyen finom is a minőségi pálesz, főleg hidegben, amikor szétárad bennünk melengetőn, miközben a gyümölcsös íz ott kering a szánkban, játszadozva, kényeztetve ízlelőbimbóinkat. Akkor most ehhez adjuk hozzá a házi májpástétom selymes zamatát, enyhén fűszeres ízvilágát, amit megbolondít egy kevés párlat a maga letisztult, nem tolakodó hangulatával. El lehet képzelni ennél finomabbat? Keveset. Nem varázslat otthon elkészíteni mindezt ahelyett, hogy a boltban vásárolnánk mindenféle kutyulékból készített, májasnak csúfolt pépet. 

De térjünk vissza ehhez a csodához. Pikk-pakk elkészül, és a hűtőben (zsiradékkal a tetején lezárt állapotban) akár hosszabb ideig is elálló finomsághoz. Általában nem marad meg 1 napnál tovább, kivétel, ha ipari mennyiséget készítünk, de azt meg minek. Ellenben ajándéknak sem utolsó, kisebb (csinoska) üvegekbe kiporciózva. 

És akkor álljon itt maga a csoda, amit ha kalácsra, pirítósra kenünk, akkor az maga a mennyország. És ha megszórjuk egy kevés mentalevéllel, akkor a máj enyhe testességét oldjuk fel ezzel az üdeséggel. Hihetetlen módon harmonizálnak együtt, de szerintem csak a friss mentával működik igazán. 

Hozzávalók:

• 50 dkg csirkemáj
• 2 nagy fej lilahagyma
• libazsír
• só, bors, szegfűbors
• 0,5 dl aszalt szilva pálinka (természetesen lehet bármi más)
• 1 ek. gránátalma melasz (esetleg ribizlilekvár vagy bodzaszorp)

Elkészítése:

A megtisztított csirkemájat felvágom kisebb darabokra, majd a libazsíron megdinsztelt, karamellizált laskára vágott lilahagymára teszem. Jól összepirítom őket. Arra figyeljünk, hogy ne süssük túl. Akkor jó, amikor már középen nem véres, de még puha az állaga. Érdemes ellenőrizni. Elég hamar elkészül. Sózzuk nyugodtan! A szárnyas máj nem keményedik ettől, de sertés-, marha-, vagy borjúmájnál ezt NE tegyük. Szóval fűszerezzük a sóval, borssal, összetört szegfűborssal (mehet bele 6-7 szem is), majd öntsük nyakon a pálinkával. Csak addig forraljuk, amíg az alkohol elpárolog belőle. Ez idő alatt maga a máj is levet enged, mégpedig isteni zamatosat. Ez keveredve a pálinka pikáns gyümölcsösségével, háááát.... hmmmm... Mennyei. Már ekkor is. DE!  Ha mindezzel kész vagyunk, tegyük aprítógépbe az egészet, adjunk hozzá egy evőkanál libazsírt, és mixeljük krémmé az egészet.  A legvégén tegyük hozzá a gránátalma melaszt. Ez egy sűrű, savanykás, mégis édes gyönyörűség, amit arab delikáteszekben lehet kapni, és ami salátákhoz is fantasztikus. Ezzel feltettük a koronát az egész tetejére. Egy selymes, isteni ízkombinációval ellátott pástétomot kapunk. Tegyük üvegbe, a légbuborékokat ütögessük ki belőle, és olvasztott zsírral tegyük légmentessé, így akár hetekig eláll a hűtőben. Ha marad... :)

Jó étvágyat!

Van, amikor már az ember könyökén jön ki ősszel/télen a sütőtök, főleg krémleves formájában. Ilyenkor kényszeresen mindenki posztol egy általa tökéletesnek tartott verziót, az összes blogger, és gasztro újságíró foglalkozik októbertől a témával. Az igaz, hogy ebben az időszakban megkerülhetetlen ez a zöldség több oknál fogva is. Egyrészt mert szezonja van, másrészt, mert tele van olyan vitaminokkal, ásványi anyagokkal, amik ilyenkor nagyon jól jönnek a szervezetünknek. És hát az sem mellékes, hogy nagyon finom, és ezerféle felhasználási módja van. Csak egy kis fantázia kell és egy csepp affinitás a főzéshez, sütéshez. Az alábbi recept is csak ennyit igényel és nagyon meghálálja magát. Különleges ízbomba a szájban, kihagyhatatlan. Kicsit édes, kicsit sós. És a mienk :)

Hozzávalók:

• 1 közepes sonka/kanadai sütőtök (meghámozva, felkockázva)
• kevés olívaolaj 
• só, bors, fahéj
• fokhagyma granulátum
• 1 tálca áfonya (lehetőleg friss, de lehet aszalt is)
• 2-3 ek. méz
• 10 dkg feta
• 1 csomag újhagyma
• kevés friss petrezselyem

Elkészítése:

Melegítsük előre a sütőt 200 fokra, majd egy kevés olívaolajjal megkent sütőpapírral beborított tepsire szórjuk a közepes nagyságúra felkockázott tököt. Ezt is locsoljuk meg pár csepp olajjal. Sózzuk, borsózzuk és egy kevés fokhagyma granulátummal is megszórjuk. Süssük 25 percig 200 fokon, középső rácson. Ha elkészült adjuk hozzá a friss, savanykás áfonyát, és tegyük vissza a sütőbe 10-15 percre, amíg az áfonya kicsit összeesik, megpuhul, szaftossá válik. Ha csak aszalt áfonyához jutunk, akkor áztassuk egy kicsit be meleg vízbe (vagy pálinkába) és utána tegyük a sütőtökhöz, aztán így vissza a sütőbe. Ha elkészült, tegyük egy tálra, szórjuk meg fahéjjal, mézzel és az összemorzsolt fetával. Tálaláskor (ha már kicsit kihűlt) egy kevés petrezselyemmel és a felszeletelt (zöldjével együtt) újhagymával szórjuk meg.

El is készült a köretként (sült húsokhoz mennyei), avagy desszertként is tökéletesen működő ételünk. De bevallom, csak úgy, magában is mennyei elfogyasztani egy hűvös este bekucorogva a kanapé oldalába, egy jó könyvvel! :)

Szeretem a savanykás ízvilágot. Azt, amelyik kellően fűszeres és harmonikusan zamatos. Nem tolakodó a savankássága, hanem üdítő és friss. Pont ilyen az alábbi étel is, ami tagadhatatlanul a bajor konyhát idézi meg, de megint csak egy-két csavarral. Különleges,nem mindennapi íz, mégsem annyira extra, hogy ne tetszene mind gyerekeknek, mind felnőtteknek egyaránt. Egy igazi őszi étek. Rusztikus, mégis laza és könnyed. 

Hozzávalók:

• 50 dkg savanyú káposzta
• 25 dkg sertéskaraj vagy comb
• 1 nagy fej vöröshagyma
• só, bors, borókabogyó, római kömény, csipet tárkony
• 1 ek. méz
• kis maroknyi aszalt áfonya (más is megfelel)
• 1 ek. libazsír

Elkészítése:

A libazsíron megpirítjuk a felcsíkozott sertéskarajt, rátesszük az átmosott savanyú káposztát (ne legyen túl savanyú). Fűszerezzük a megtört borókabogyóval, kevés sóval, borssal, csipet római köménnyel és tárkonnyal. Felöntjük 2 dl vízzel és lefedve pároljuk egy jó fél órát. Majd belekeverjük a mézet, a nagyobb darabokra vágott hagymát, valamint az áfonyát és további 20 percet főzzük. Ha közben elforrná a levét, kevéssel pótoljuk, hogy a szaftossága megmaradjon, de ne legyen leveses. Tálaláskor megszórjuk egy csipetnyi tárkonnyal. 

Egy remek egytálételt kapunk, ami pikáns, fűszeres, selymes ízű. Jó szívvel ajánlom!

Jó étvágyat hozzá!

Mit nekem WHO jelentés. Vallom, hogy a minőségi alapanyagok és a mértékletes fogyasztás nem lehet káros. Hogy egy jól elkészített vörös hús, egy minőségi szalonna étkezésünk szerves része lehet úgy, ha az arany középút elve szerint alkalmazzuk. Vagyis nem nyakra-főre, nem tocsogós zsírban elkészítve, hanem a húsok zamatának eredetiségét meghagyva és érvényesítve, nem agyonsózva, ellenben lehetőleg friss fűszernövényeket használva készítjük el. Mert a minőségi árút élvezni kell a maga gyönyörűségében. 

És akkor álljon itt egy desszert, ami (felteszem) minden férfi álma: ropogósra sült bacon barna cukorral, mézzel. Bevállalósabbak étcsokoládé krémet is kenhetnek rá. Egyszerűen mennyei. Kimondhatatlanul finom. Ezt KI KELL próbálni!

Hozzávalók:

• szeletelt bacon
• barna cukor
• méz (esetleg olvasztott étcsokoládé)

Elkészítése:

A 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük a bacon szeleteket, amiket egy sütőpapírral leterített sütőrácsra helyezünk. Megszórjuk barna cukorral. A sütőben 15-20 perc alatt ropogósra sül, a cukor karamellizálódik. Tálaláskor megkenhetjük mézzel, vagy olvasztott csokoládéval. 

Ezt a desszertet egy finom ragu után tudom ajánlani, mert a roppanóssága  jobban érvényesül, mint ha egy sült után tálalnánk fel. Igazán egyedi, jó befejezése lehet egy vasárnapi ebédnek.

Jó étvágyat!

Ne, ne ijedezz! Ez valami új íz, valami nagyon finom. Adj esélyt neki, nem fogod megbánni! Őszi zamatok, friss hús, kevés fűszer. Lehet erre fanyalogni? HÁT NEM! :) Az ötlet onnan jött, hogy valami egészen mást, újat akartam készíteni. Volt időm gondolkozni ezen, mialatt betegen feküdtem az ágyban, amiatt a fránya megfázás miatt. Szóval mindenképp húst szerettem volna, és szaftosat. Zöldségekkel, az alapízeket hangsúlyozva. Megjegyezném, hogy a húst kihagyva, isteni vega mártás lehet belőle.

Íme:

Hozzávalók:

• 0,5 kg sertés comb
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 1 fél póréhagyma 
• 2 cékla
• 2 sárgarépa
• 2 dl görög joghurt (esetleg laktózmentes)
• kevés olaj
• 25 dkg tészta (bármilyen megfelelő - gm spagetti is)
• só, bors
• 1 tk mustár

Elkészítése:

Egy serpenyőben felforrósítunk egy kevés olajat, amibe beletesszük az apró kockára vágott hagymákat. Igen, jó sok lesz belőle, de ez kell! Ha megpirult, hozzáadjuk a vékony csíkokra vágott sertés combot, sózzuk,borsozzuk, és összepirítjuk őket.  Ezalatt lereszeljük a sárgarépát és a céklát, majd hozzáadjuk a hagymás húshoz. Kevés vízzel felöntjük, és forrás után levesszük takarékra a lángot, így főzzük puhára az egészet. Ez kb. 35-40 perc. Ez idő alatt besűrűsödik a ragu. Ezért nincs is szükség se habarásra, se egyéb lisztes megoldásra. Hozzáadjuk a mustárt és joghurtot. Kifőzzük hozzá a tésztát és ezzel el is készült a különleges, friss ízeket felvonultató ebédünk (vacsoránk).

Jó étvágyat hozzá!

Amikor az ember meg van fázva, semmihez sincs ereje, se kedve, de mégis össze kell ütni valami ebédet (vagy vacsorát), akkor tényleg egy rapid megoldásra van szükség. Olyanra, amihez lehetőleg ne kelljen kimozdulni a lakásból, hamar elkészül, és mi a sprintelőket megszégyenítő gyorsasággal fekhetünk vissza az ágyba, kúrálni magunkat. Na, kérem szépen ez pont ilyen. Amit felleltem a hűtőben, spájzban, azt használtam. Egy póré, padlizsán, egy kis szárított paradicsom, spagetti, fűszerek. És kész. 10 perc és máris indulhatunk gőzölgő hársfavirág teánkkal az ágyikóba.

Hozzávalók 2 főre:

• 1 db padlizsán (bármi mással is kiváltható)
• 1 db póréhagyma
• 25 dkg spagetti (gm, ha arra van szükség)
• pár db szárított paradicsom (elhagyható)
• 1 db sűrített paradicsom konzerv
• olívaolaj (sima is jó)
• rozmaring, oregano, só, bors

Elkészítése: 

A póréhagymát jól megmossuk, hogy ne maradjon benne egy kis föld sem, majd hosszában félbe, és újból félbevágjuk. Így kockázzuk fel és tesszük a jól felmelegített olajba. Ez jó nagy mennyiség lesz, de ne aggódjunk, ez fogja megadni a ragú sűrűségét. Erre dobjuk a szintén kockákra vágott padlizsánt (nem kell meghámozni), valamint a sűrített paradicsomot illetve a szárítottat is. Összekeverjük, fűszerezzük, majd felöntjük annyi zöldségalaplével (vagy vízzel), hogy épp csak ellepje. Nagy lángon, fedő nélkül addig főzzük, amíg egy jó  állagú, sűrű zöldségragút kapunk. Ez kb. 15 perc. Amíg ezt készítettük, addig pont ki is főtt a spagettink, így már tálalhatjuk is. Ha szeretik, szórják meg egy kis sajttal a tetejét. Én most nem tettem, elég volt ez az ízkombináció.

Jó étvágyat!

Őszinte leszek. Nem saját kútfőből dolgoztam. Egy amerikai oldalon láttam és nagyon megtetszett az egyszerűsége. Villámgyorsan elkészül, nagyon finom, aromás és őszt idéző ízei vannak. Pár szem alma, cukor és fahéj, leveles tészta. Amikor a sütőben sül, olyan isteni illatok keringenek a lakásban, hogy az egyszerűen mámorító. Plusz egy kis napfény, és az ember a mennyországban érzi magát így október végén... Ajánlom mindenkinek, aki szeret egy kis kényeztetést érezni ősszel is.

Hozzávalók (9 db lesz belőle): 

• 1 cs. leveles tészta (akár Schar mélyfagyasztott gm leveles tészta 250 gr.)
• 4-5 db kisméretű alma
• 10-15 dkg cukor
• 2 ek. fahéj
• 1 db tojás

Elkészítése:

A kiengedett tésztát lisztezett deszkán kinyújtjuk vékonyra, nagyjából négyzet formára. Egy késsel (én pizzavágót használtam) felvágjuk 3x3 kockára, így kapunk 9 tészta darabot. Lekenjük egy felvert tojással és megszórjuk bőven a fehéjas cukorral. Erre tesszük a félbevágott és a magházától megfosztott almát, amit közepesen vékonyra szeleteltünk, de egyben tartottuk. felhajtjuk rá a tészta széleit, a sarkakat összecsippentjük. A Visszahajtásokat is lekenjük a maradék tojással, majd az almák tetejét megszórjuk a maradék cukros fahéjjal. De óvatosan,hogy nem menjen mellé, mert csak megég. Előmelegített sütőben 200 fokon sütjük 20-25 percig, amíg a cukor karamellizálódik az almán, és szép pirosas-barnára sül a tészta. Tálaláskor egy kevés porcukorral is meg lehet szórni. Egy bögre teához vagy tejhez, önálló desszertként is kiváló, pl. egy leves után.

Jó étvágyat hozzá! 

A minap a hentesem megsúgta, hogy vidéken van egy tanyája, ahol nem csak mézet készít, hanem már vannak sertései is, amit hivatalosan engedélyezett helyen tud feldolgozni. Kvázi igazi tanyasi disznóságai lesznek. Sőt! Már vannak, mutatta is az első árúját, a kolozsvári szalonnáját. Csupa húsos rész, igazi házi füstölés, és mennyei ízek. Mert persze kaptam kóstolót. És akkor jutott eszembe ez az étel, mint gombhoz a kabát jött az ötlet: rizibizi kurkumával és kolozsvári szalonnával. 

Hozzávalók:

• 1 bögre rizs
• 2 bögre alaplé vagy víz
• 20 dkg mélyhűtött, zsenge zöldborsó
• 15 dkg húsos kolozsvári szalonna
• 1 tk kurkuma
• pár csepp olaj
• só, bors
• piri-piri (opcionális) a piri-piriről itt olvashatsz

Elkészítése:

Egy serpenyőben pár csepp olajat hevítek, majd beleöntöm a rizst. Átpirítom fehéredésig, majd fűszerezem és felöntöm kétszeres mennyiségű alaplével (vagy vízzel). Beleszóróm a zöldborsót, majd keverek rajta egyet. Legvégül a felkockázott szalonnát teszem a rizshez. Lefedve, forrástól számított 10 percig a legalacsonyabb lángon főzőm. Nem keverem! Lezárom alatta a gázt, hagyom lefedve. Tálaláskor egy kevés piri-pirit vágok a tetejére!

Gyors, egyszerű és különleges. Higgyenek nekem, nagyon finom :)